Tavaly több ezer olyan lakossági bejelentés érkezett az adóhivatalhoz, amelyek egyes cégek vagy magánszemélyek kétesnek vélt ügyeire próbálták felhívni a hatóság figyelmét. A beadványok körülbelül harmada névtelen volt – írja a Magyar Nemzet.

Biztos nem fizet adót – többekből is kibukkan néha-néha ez a mondat drágább autó, nagyobb ingatlan, más értékesebb vagyontárgy láttán. Mint azt a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) megtudtuk,

bőven akadtak tavaly olyanok, akik gyanújukat nem tartották magukban, és úgynevezett közérdekű bejelentés formájában a hatóság tudtára hozták megérzésüket, információikat.

A múlt esztendő első kilenc hónapjában majdnem 6900 ilyen beadvány érkezett a NAV-hoz, a közlések pedig szinte minden esetben vélt vagy valós, de mindenképpen konkrét szabálytalanságra próbálták meg felhívni a hivatal figyelmét. Ritka volt az olyan bejelentés, amelyet általánosságban fogalmaztak meg, nélkülözve a pontos adatokat, és amely valamely gazdasági ágazatot érintő rendszeres adóügyi visszaélésekről, általános jelenségekről szólt.

A közérdekű beadványok összesített tapasztalataiból jól kivehető, milyen esetek háborítják fel az embereket annyira, hogy írjanak az adóhivatalnak. Ilyen például, ha valaki nem kapott nyugtát a boltban, de rendszeresen előfordult tavaly az is, hogy a foglalkoztatáshoz fűződő feltételezett szabálytalanságot jelentenek be a köz érdekében fellépő személyek.

A gyakori témák között szerepelt az is, amikor valamely gazdasági szereplő – a bejelentő szerint – jogosultság nélkül végezte tevékenységét, vagy éppen az, hogy egy-egy bérbeadó nem jelentette be a bérbeadásból származó jövedelmét.

Volt olyan bejelentő, aki nagy erőt fordított beadványára, azt körültekintően megszerkesztette, és több oldalon keresztül sorolta a részletes információkat. Persze olyanok is akadtak, akik csak kevés adatot adtak meg – néha olyan keveset, hogy azt sem volt egyszerű azonosítani, pontosan mely vállalkozás vagy magánszemély magatartását tenné szóvá az érintett. Érdekes mozzanat az is, hogy a bejelentők számottevő része nem akarta felfedni kilétét: a tavalyi első kilenc hónap beadványainak 35 százaléka azonosíthatatlan személytől származott.

Az adóhivatal részletesen beszámolt arról is, hogy január eleje és szeptember vége között mennyi ellenőrzést végzett a szervezet a közérdekű bejelentések alapján.

Kilenc hónap alatt több mint 1600 különböző típusú vizsgálat fejeződött be, ezek közül majdnem 330 zárult valamilyen hiányosság, szabálytalanság megállapításával. A kiszabott mulasztási és adóbírság együttes összege túllépte a 360 millió forintot.

– A jogszabályi kereteket megtartva a NAV elkötelezett abban, hogy a feladatkörébe tartozó szabálytalanságokat bejelentő állampolgárok közlé­seit, javaslatait megfelelően kezelje – jegyezték meg a hivatalnál.

Hozzátették azt is, hogy az elmúlt évek informatikai fejlesztései érintették a közérdekű bejelentések benyújtását is. Korábban megújították azt a hatóság honlapján elérhető űrlapot, amelynek segítségével – a kivizsgáláshoz minimálisan szükséges információkat megadva – lehet a bejelentést megtenni. Tavalyi újítás, hogy megemelték az űrlap mellékleteként csatolható fájlok lehetséges méretét és bővítették a csatolható fájltípusok körét is.

Csökkenés

Visszaesett az adóhivatalhoz érkezett közérdekű bejelentések száma, amelyekből 2012-ben 35 ezer futott be a hatósághoz. Hason­lóan alakult az érték két évvel később, amikor megközelítette a 38 ezret a közlések száma. 2016-ban viszont alig 25 ezer közérdekű beadvány érkezett, ezek száma tavalyelőtt a tízezret sem érte el.

Forrás: Magyar Nemzet

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ