A kormány törvényalkotási programjából kiderül, hogy jövő májusban mehet be a parlament elé az a törvényjavaslat, amelyik nagy eséllyel a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) szerint működő vállalkozások jövőjét is alapjaiban fogja meghatározni – írja az mfor.hu.

Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum szerint a Pénzügyminisztérium javaslata alapján májusban terjesztik elő a csomagot, amely a "Törvényjavaslat a versenyképességet javító adózási intézkedésekről" címet kapta, és júniusban születhet meg róla a parlamenti döntés. Ez az előterjesztés valószínűleg a szokásos éves adócsomagnak felel meg, a címe pedig igazodik az aktuális kormányzati célprogramhoz, a gazdaság fellendítéséhez, amelyre egy lanyhuló nemzetközi gazdasági környezetben kell sort keríteni.

E csomagból tudják majd meg várhatóan a KATA szerint adózók, hogy milyen feltételek mellett tudják folytatni a működésüket.

A kormány részéről azt ígérik, hogy a legfőbb paraméterek egyelőre nem változnak, de a mintegy 360 ezer katás vállalkozásnak egyáltalán nem mindegy, hogy a részletszabályok módosítása után bent tudnak-e maradni a KATA alatt, vagy sem.

Lapunknak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Parragh László, az idevágó javaslatokkal előálló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is részletezte az elmúlt hetekben az adófajta jövőjével kapcsolatos elképzeléseket. Ezekből az derült ki, hogy elsősorban a visszaéléseket akarják visszaszorítani: sok helyen ugyanis a klasszikus munkaviszonyt próbálják leplezni a KATA alkalmazásával. A munkavállaló ezek szerint kényszervállalkozást alapít, és számláz a megbízója felé olyan munkakörök esetében is, amelyeket munkaviszonyban kellene ellátni, mert például utasítási jog van érvényben, vagy kötött a munkavégzés helye.

A KATA törvény hét olyan ismérvet sorol fel, amelyek alapján be lehet azonosítani, hogy adott tevékenység ellátható-e vállalkozásban, vagy sem. Jelenleg ebből kettő megdöntése is elegendő ahhoz, hogy egy esetleges adóhivatali ellenőrzés esetén a NAV elfogadja a vállalkozói szerződést.

Ezen akar változtatni a kamara, kettő fölé növelve a bizonyítandó kritériumok számát, és a jelek szerint ebben partnere lesz a szaktárca. Sőt, további szigorítások várhatók: Varga Mihály szerint ugyanis érdemes megvizsgálni azt is, hogy mi legyen a többes katás jogviszonyokkal. Vagyis azokat a helyzeteket, amikor valakinek egyszerre több katás vállalkozásban van érdekeltsége (például egyéni vállalkozó, mellette külső tagja egy betéti vállalkozásnak).

Ebből arra tudunk következtetni, hogy a jövőben tiltanák a többes katás jogviszonyt. Azaz csak egy katás vállalkozásban lehet érdekeltsége az adóalanyoknak.

Kérdés továbbá, hogy mikor léptetnék hatályba az intézkedéseket. Parragh László nem zárta ki, hogy akár már jövőre év közben, a második félévtől módosulhatnak a szabályok. Amikor erről kérdeztük a pénzügyminisztert, azt mondta, hogy nem elegáns a évközi adóváltozás, de nem is lenne példa nélküli. Egy biztos, legkésőbb 2021 januárjában sok katásnak kell újraszerveznie az életét, hogy meg tudjon felelni az új törvényi előírásoknak.

Lapunk rendre felhívta a figyelmet arra a közelmúltban, hogy az idén megszűnő eva-adóalanyok (egyszerűsített vállalkozói adó) bajban vannak, mikor új adófajtát kell választaniuk, mert a KATA jövőjét érintő, év végére időzített bejelentések elbizonytalanítják őket.

A NAV kimutatása szerint december 23-án még mindig 15 884 evás vállalkozást tartottak nyilván,

pedig már csak pár nap van vissza az évből (ha nem választanak, automatikusan besorolják őket a társasági adó, vagy az szja alá). A KATA ugyanis az egyik logikus választás lenne az eva helyett (a KIVA, vagyis a kisvállalati adó mellett, bár ezt csak azoknak érdemes választaniuk, akik magas bérköltséggel működnek). Az elmúlt hetek alapján arra a következtetésre is juthatnánk, hogy kamarai segítséggel mintha lebeszélni akarná a kormány az evásokat, hogy a KATÁ-t válasszák. Ennek lehetnek költségvetési okai is: a 360 ezer katás vállalkozás jellemzően havi 50 ezer forintot fizet be az államkasszába, míg munkaviszony mellett ennél jóval több bevétel keletkezne (fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a KATA bevezetése fehérítette is a jövedelmeket, mert addig sokan feketén, zsebbe kapták a pénzüket). A másik, talán még erősebb érv, hogy a KATA mellett alacsony nyugdíjjogosultság keletkezik, ami néhány évtizeden belül kezelhetetlen helyzetet eredményezhet a nyugdíjrendszerben.
Forrás: mfor.hu

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ