A gyermekvállalás minden családban nagy öröm, de sokszor nehézséget okoz a kismama számára a gyermek születése utáni juttatások kiszámítása, vagy a munkába visszatéréskor járó szabadság mennyiségének meghatározása. Nehezítő tényező lehet a számítás során a második gyermek érkezése. Olvasói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő adott választ az Adózóna oldalán.

2017. november 28-án született meg első kislányom. Jelenleg 2019. november 29-étől gyesen vagyok. A második gyermek születését 2020 októberére tervezzük. 2015 óta folyamatos munkaviszonyom van egy cégnél. A terveimet közöltem a munkáltatómmal, aki rugalmas ezen a téren. Kértem, hogy év elejétől jelentsenek „vissza” állományba abból a célból, hogy 2020. február–márciustól terhességi táppénzre legyek jogosult, valamint azért, hogy a későbbiekben a magasabb bérminimummal kerüljön megállapításra a csed/gyed. Ennek semmi akadályát nem látják munkáltatói oldalról, most azonban elbizonytalanodtam, hogy jól döntök-e, ha „visszajelent” a munkáltató a csed/gyed megállapítását illetően. Visszajelentést követően először is ki kell vennem az évek alatt összegyűlt szabadságot. Meg van határozva, hogy mi az a minimum szabadságnap, amit kötelezően ki kell írnia a munkáltatónak? A csed megállapításnál a jogosultságot megelőző 3 hónap előtti 180 napot nézik. Az időintervallum számításaim szerint rendben lesz, ha októbertől visszafelé nézzük. Ha azonban állományban ténylegesen csak annyi napot lennék, amennyi szabadságot ki kell írni, és utána terhességi táppénzre leszek jogosult a gyermek megszületéséig, ebben az esetben, hogy veszik figyelembe a biztosítási időt a csed megállapításnál. Amennyiben nem jelent vissza a munkáltató, érvénybe lép a kedvezményszabály, mely szerint annyi csed, gyed összeget kapnék, mint az első gyermekemmel?

Szakértőnk válasza a következő: a kedvezményszabály akkor is él, ha visszamegy dolgozni/visszaveszik állományba, akkor is, ha nem. (Amennyiben a gyermek megszületik a gyed/gyes alatt, vagy annak lejártát követően 1 éven belül, nevezetesen legkésőbb az első gyermeke 4. évéig.) Gyakorlatban ez úgy történik, hogy a gyermek születésekor megnézik, hogy milyen ellátásra jogosult, ennek az összegét összevetik az előző ellátásával, és a kedvezőbbet kapja meg.

A felhalmozott szabadságokat visszamenetelkor mindet ki kell venni a visszamenetelhez képest 60 napon belül. Amennyiben azonban Önnek a jelenlegi bére kevesebb, mint majd a 2020-as minimálbér, vagy a garantált bérminimum (amennyiben arra jogosult), akkor már a szabadságát is ezzel az összeggel kell kifizetni.

A csedet úgy fogják számolni, hogy amennyiben októberben születik meg a gyermek, akkor az októberi, szeptemberi, augusztusi bére nem lesz releváns, hanem július 31-gyel fognak visszaszámolni 180 naptári napot, tehát körülbelül a február és július közötti bére lesz az irányadó. 180 napot akkor találnak, ha ezeken a napokon vagy dolgozott vagy szabadságon volt. Ha nincs 180 nap, akkor 120 napot keresnek ugyanúgy július 31-étől visszaszámolva. Ha 120 napja sincs, akkor a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lesz az alap. Amennyiben a tényleges vagy szerződés szerint bére kevesebb ennél, akkor az lesz az alap. Viszont, amennyiben az első gyermek születésekor magasabb ellátást kapott, akkor a kedvezményszabályra tekintettel, azt ismételten megkapja most a 2. gyermekre.

Forrás: adozona.hu

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ