Megszavazták a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló új törvényt. Az új törvénynek a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat érintő legfontosabb rendelkezéseit foglalta össze a nyugdijguru.hu-n Farkas András nyugdíjszakértő.

Megszavazták a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló új törvényt

Az új törvénynek a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat érintő legfontosabb rendelkezései a következők:

  1. Garancia a kifizetésekre

Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. Ez a nyugdíjasok szempontjából különösen fontos garanciális rendelkezés, amely a nyugdíjtörvényben  is rögzített kifizetési garanciát erősíti meg. Így abban az esetben, ha a járulékbevételek nem lennének elegendőek a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokra, a költségvetésben külön pótlólagos előirányzatban kell biztosítani a teljes költségfedezetet.

  1. Összevont járulék
Jövőre egyetlen társadalombiztosítási járulékká vonják össze a biztosítottak által jelenleg négy különböző jogcímen fizetett járulékokat (10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerőpiaci járulék). Az új társadalombiztosítási járulék mértéke az említett négy járulék összegzett mértéke - 18,5% - lesz, vagyis a közteher mértéke nem emelkedik.

Annak érdekében, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető jelenleg 10%-os nyugdíjjárulék-bevétel ne csökkenjen, az új törvény kimondja, hogy a befizetett társadalombiztosítási járulékból az állami adóhatóság 54%-ot nyugdíjjárulék címén utal naponta a Nyugdíjbiztosítási Alapnak (vagyis a 18,5% társadalomnbiztosítási járulék 54%-át utalja, amely pontosan a teljes járulék 9,99%-ával egyező mérték). 

  1. Társadalombiztosítási megállapodások

Az eddig ismert megállapodási lehetőségek köre nem bővül, viszont kedvező változás, hogy a jelenlegi 24%-ról 22%-ra csökken az ilyen megállapodások esetén fizetendő speciális nyugdíjjárulék mértéke. A megállapodásban szereplő járulékalapnak továbbra is el kell érnie legalább a mindenkori minimálbér összegét, de a szerződő fél ennél magasabb járulékalap utáni járulékfizetést is vállalhat.

  1. Nyugdíj mellett végzett munka

 2020. első félévében a jelenleg is (2019. január 1-jétől) hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a nyugdíj mellett végzett munka tekintetében, vagyis ha a nyugdíjas a Munka Törvénykönyve szerint szabályozott munkaviszonyban dolgozik a nyugellátása mellett, akkor az így szerzett munkabérét csak a 15% szja terheli, a keresete teljes mértékben mentesül a járulékfizetés alól, miközben a munkáltatója is teljes mentességet élvez a nyugdíjas munkavállalló keresete után a szociális hozzájárulási adó (17,5%) és a szakképzési hozzájárulás (1,5%) megfizetése alól.

2020. július 1-jétől a nyugdíj mellett bármilyen - jellemzően vállalkozási, megbízási - jogviszonyban végzett keresőtevékenység révén szerzett kereset is teljes járulékmentességet élvez.

A teljes járulékmentesség miatt 

- a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas munkavállaló a 2019. január 1-jét követően szerzett keresete alapján,

- az egyéb jogviszonyban keresőtevékenységet folytató nyugdíjas a 2020. július 1-jét követően szerzendő jövedelme alapján

már nem lesz jogosult a "félszázalékos" nyugdíjnövelésre. 

Természetesen ez a "fél százalék" eddig is nagyon félrevezető név volt erre a speciális nyugdíjnövelésre vetítve, hiszen valójában a járulékalapot képező éves kereset egytizenketted részének fél százaléka, azaz az éves kereset 1/2400-ad része volt a nyugdíjnövelés összege (pl. évi 1,2 millió Ft járulékalap után a következő évtől 500 forinttal nőtt a nyugdíj összege). 

Ezek a könnyítések a nyugdíjasok által a versenyszférában folytatott keresőtevékenységekre vonatkoznak, mivel a közszférában sajnos 2020-ban is hatályban maradnak a korlátozó rendelkezések, amelyek lényege, hogy közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonyban a nyugdíjas nem kaphatja egyidejűleg az illetményét és a nyugdíját, ezért a nyugdíja folyósítása mindaddig szünetel, amíg a közszolgálati típusú jogviszonya fennáll.

A nyugdíj mellett végzendő keresőtevékenység révén szerzett kereseteket megillető járulékmentesség következtében tehát nyugdíjnövelésre nem kerülhet sor az ilyen keresetek alapján. 

Nem változott az az eddig is érvényesülő alapelv, mely szerint egyrészt a saját jogú nyugdíj mellett végzett keresőtevékenységgel szerzett kereset nem számítható be a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló számított nettó havi átlagkereset összegébe (vagyis nincs utólagos nyugdíjkorrekció a már nyugdíjasként végzett munkával szerzett kereset alapján), másrészt az ilyen keresőtevékenység időtartama sem számítható be utólag a nyugdíjszámítás során alkalmazandó nyugdíjszorzó mértékét meghatározó szolgálati időbe (vagyis ilyen alapon sem lehetséges az utólagos nyugdíjkorrekció).

  1. Éves összeghatár megszűnik

A nyugdíj mellett munkát végzők között speciális helyzetben vannak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek, hiszen a rájuk irányadó nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt a kedvezményes nyugdíjuk mellett végzett munkájukkal szerzett keresetükre egy speciális korlátozás - az éves összeghatár - is vonatkozott. 

Eszerint ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (ez az a bizonyos éves keretösszeg), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. 

Ez a véleményem szerint teljesen fölöslegesen bevezetett korlátozás egyébként 2019. január 1-jétől eleve megszűnt minden olyan kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgy tekintetében, aki e nyugdíja mellett a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgozott, hiszen a munkabérét 2019. január 1-jétől fogva nem terheli nyugdíjjárulék, 2020. január 1-jétől pedig nem fogja terhelni társadalombiztosítási járulék, így a keresete eleve be sem számítható az éves összeghatárba.

2020. július 1-jétől ez a mentesség kiterjed minden jogviszonyra a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek esetében is, ennek következtében okafogyottá vált az éves összeghatárra vonatkozó (a nyugdíjtörvényben szereplő) rendelkezés - emiatt azt hatályon kívül is helyezik 2020. július 1-jétől.

(A hatályon kívül helyezés azonban csak  a nők kedvezményes nyugdíjára vonatkozik. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munkával szerzett keresetre továbbra is vonatkozik az éves összeghatár - véleményem szerint teljesen fölöslegesen.)

Forrás: nyugdijguru.hu

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!