Sok munkavállaló egész évben úgy gazdálkodik a szabadnapjaival, hogy mindenképp tudjon év végén akár 2-3 hétig is pihenni. Ez természetesen bizonyos ágazatokban komoly nyomást hárít a munkáltatókra, így mindkét félnek érdemes tisztában lennie a szabadságolás jogi hátterével. A Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda munkajogi szakértői összegyűjtötték az év végi szabadságolásra vonatkozó legfontosabb szabályokat – írja a Pénzcentrum.

Iparáganként és munkakörönként jelentősen eltérnek az év végi munkavégzéssel kapcsolatos szokások. Bizonyos ágazatokban, mint például a kiskereskedelemben ez az év legforgalmasabb időszaka és sokszor az ünnepek kezdete előtti utolsó pillanatban is szükség van minden munkaerőre, míg más szektorokban mára hagyománnyá vált az akár két-három hétig is eltartó év végi szünet.

Sok munkavállaló az év elejétől kezdve úgy gazdálkodik szabadságkeretével, hogy elegendő napja maradjon decemberre ahhoz, hogy a két ünnep között ne kelljen dolgoznia. Ez bizonyos esetekben, különösen, ha az év vége forgalmas időszak a vállalkozás számára, komoly nyomást hárít a munkavállalókra. 

Fontos leszögezni, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a szabadságot a munkáltató adja ki, tehát jogi értelemben nem beszélhetünk a szabadság "kivételéről". Mivel tehát a szabadság kiadásáért a munkáltató a felelős, tévesnek tekinthető az a hozzáállás, mely szerint a munkavállalóknak az év végéig "ki kell venniük" a megmaradt szabadnapokat. 

A Munka Törvénykönyve szerint a szabadságot esedékessége évében kell kiadni, kivéve ha a munkaviszony az utolsó negyedévben kezdődött, valamint ha a munkavállaló oldalán felmerült ok (pl. betegség) miatt erre nem volt lehetőség. Előbbi eseteben a következő év márciusának végéig, utóbbi esetben pedig a szabadságolást akadályozó ok megszűnésétől számított 60 napon belül adhatja ki a munkáltató a szabadságot.

A szabadnap nem vész el, de pénzre bármikor nem váltható.

„A munkáltatóknak fontos tudniuk, hogy a ki nem adott szabadnapok kiadását a munkavállaló a munkaviszony tartama alatt később bármikor követelheti. Épp ezért a munkáltatóknak érdemes lehet a két ünnep közötti időszakban szabadságra küldeniük a dolgozóikat, mivel a tárgyévben megkezdett szabadság a szabályozás szerint legfeljebb 5 munkanap erejéig átnyúlhat a következő évre. Bár sokan azt hiszik, hogy a görgetett, megmaradt szabadnapok később pénzbeli juttatásra válthatok, arra kizárólag a munkaviszony megszűnésekor van lehetőség” - mondta el Braner Torsten, a Taylor Wessing Budapest irodavezető partnere és munkajogi csapatának vezetője.

Forrás: Pénzcentrum

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ