Az építési tevékenységről szóló kormányrendelet módosításával végre pont került annak az évek óta húzódó bizonytalanságnak a végére, ami abból eredt, hogy a kormányrendelet és a Polgári Törvénykönyv többlet- és pótmunka fogalmai eltértek egymástól. A december 10-ei közlönyben kihirdetett, 2020. január 1. hatályba lépő jogszabályváltozás jelentőségét és hatását a Cerha Hempel Dezső és Társai Ügyvédi Irodájának Construction csoportja ismerteti a napi.hu-n

.A kérdéskör azért kiemelt jelentőségű, mert átalánydíjas szerződés esetén a vállalkozó csak az utólag megrendelt munkákért, azaz a pótmunkákért követelhet a megállapodott díjon felül vállalkozói díjat. A többletmunkákért, azaz azokért a munkákért, amelyek a műszaki tartalom részét képezik, illetve a rendeltetésszerű használathoz szükségesek, de az átalánydíj meghatározásánál nem lettek külön figyelembe véve, nem jár külön díjazás.

Miért kellett a változtatás?

A problémák abból eredtek, hogy a kormányrendelet fogalomalkotása és szabályai a bírósági gyakorlat által - a jogalkalmazási tapasztalatok alapján kidolgozott elvekhez képest - kevésbé voltak jól alkalmazhatóak

- hívta fel a figyelmet Fenyőházi András, a Construction Team vezető ügyvédje. A Polgári Törvénykönyv hatályba lépése óta pedig a kormányrendelet szabályozása már nem csak a bizonytalan fogalomhasználat miatt, hanem azért is aggályos volt, mert egy nála magasabb szintű jogszabálynak is ellentmondott. Fontos szem előtt tartani továbbá, hogy a már megkötött szerződésekre még a korábbi szabályozás lesz az irányadó.

A jogszabály módosítással az alábbi, korábban sok fejtörést okozó problémák oldódtak meg álláspontja szerint:

  • Megszűntek a Polgári Törvénykönyv és a kormányrendelet között fennálló ellentmondások és az abból eredő bizonytalanságok, mert a módosítás értelmében kizárólag a Polgári Törvénykönyv szerinti pótmunka és többletmunka fogalmak lesznek irányadóak.
  • Világossá vált, hogy nem csak a műszaki szükségességből felmerülő, hanem minden egyéb okból utólag megrendelt munka is pótmunkának minősül, amiért külön díj illeti meg a vállalkozót átalány díjas elszámolás esetén is.
  • Egyértelművé vált, hogy nem csak mennyiségi emelés, hanem új munkatétel is minősülhet többletmunkának, amiért tételes elszámolás esetén külön díj jár.
  • Nyilvánvalóvá vált, hogy a műszaki szükségszerűségből felmerülő többletmunkák előre nem látható költségét átalány díjazás esetén is követelheti a vállalkozó.
  • A módosítás kedvező következménye lehet, hogy a jövőben csökkenni fognak építőiparra tipikusan jellemző pótmunka tárgyú jogviták.
A szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a többlet-és pótmunkával kapcsolatos perek továbbra is komoly kockázatot jelentenek mind a megrendelő, mind a vállalkozó számára.

A felek akkor kezelhetik eredményesen ezeket a kockázatokat, ha a joggyakorlat által kidolgozott elvek alapján fejlesztik a működési gyakorlatukat, nagy gondot fordítanak a vállalkozási szerződés megszövegezésére és a műszaki tartalom pontos meghatározására, a kivitelezés során pedig intenzíven együttműködnek egymással.

Forrás: napi.hu

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ