A munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak, így ha a munkáltató egyoldalú kinevezésmódosítással megváltoztatja a felperes munkakörét, a munkaköri leírás és a ténylegesen végzett tevékenység alapján állapítható meg, hogy az új munkakör megfelel-e az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának – állapította meg a Kúria egy tárgyaláson kívül elbírált ügyben (Mfv.I.10.513/2018.) – írja az Adózóna.

A felperes 2014. október 1-jétől 2016. december 1-jéig egy kormányablaknál ügyintéző munkakörben látta el feladatait. Az alperes vezetője 2016. december 2-án hozott döntésével egyoldalúan módosította a felperes kinevezését, mely szerint a munkavállaló átkerült igazgatási szakügyintéző munkakörbe. A felperes közszolgálati panaszt terjesztett elő a Kormánytisztviselői Döntőbizottságnál, melyet a testület elutasított.

A felperes keresetében a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a munkáltatói kinevezésmódosítás jogellenességére tekintettel a bíróság kötelezze az alperest az egyoldalú kinevezésmódosítást megelőző beosztásában történő továbbfoglalkoztatására.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kinevezésmódosítás jogellenességére tekintettel eredeti beosztásába visszahelyezését kérte. Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.

A Kúria megalapozottnak ítélte a felülvizsgálati kérelmet. A jogvita eldöntése során az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (Áttv.) 7. paragrafus (7) bekezdésének értelmezéséből kellett kiindulni, amely szerint a munkáltató az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja az állami tisztviselő beleegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának. Az ügyben iránymutató, az állami tisztviselők képesítési előírásairól szóló 315/2016. kormányrendelet 1. paragrafusának (1) bekezdése kimondta, hogy állami tisztviselővé az nevezhető ki, aki rendelkezik az 1. számú mellékletben, a feladatkörében meghatározott képesítések valamelyikével.

A fenti szabályok együttes értelmezése mellett helyesen hivatkozott a felperes arra, hogy a munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak – szögezi le a Kúria.

Ebből következően nem volt elégséges annak vizsgálata, hogy a felperes rendelkezik-e az új munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel, azt is értékelni kellett, hogy ez számára megfelelő volt-e az Áttv. 7. paragrafusának (7) bekezdése alapján, vagyis az iskolai végzettségen kívül megfelelt-e a szakképzettségének, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, ezek ugyanis a jogszabály alapján együttes feltételek.

A felperes 2016. december 2-án kelt igazgatási szakügyintéző munkaköri leírása tartalmazta, hogy felelős a kézbesítésért és a beérkezett küldemények átvételéért, a beadványok érkeztetéséért, valamint felel az ügyfelek szabályszerű tájékoztatásáért a földhivatali eljárás menetét illetően. A feladatát képezi a beadványok ügyintézőre szignálása, a meglévő hivatkozási számra érkezett beadványok iktatása, továbbítása. A hivatalvezető úgy nyilatkozott, hogy „az igazgatási szakügyintézői feladat azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartási szakügyintéző és a földügyi szakügyintéző feladatellátását kell segítenie a felperesnek, részben az általuk meghozott döntések iratkezelésében, postázásában... határozattervezetet, vagy az érdemi döntést előkészítő tevékenységet nem végez, illetve kiadmányozási joga nincs... a kormányablak szakügyintézőnek van kiadmányozási joga és készít határozattervet, illetve részt vesz az érdemi döntés előkészítésében”.

A tanú azt is megerősítette, hogy a postázóban nincs más felsőfokú végzettségű állami tisztviselő. Az ingatlannyilvántartási osztály osztályvezetője is akként nyilatkozott a tanúvallomásában az érintett munkavállalóval kapcsolatban, hogy „van olyan része a feladatainak, hogy tértivevényt nyomtat, meg borítékot címez, ha szükséges, hatósági tevékenységet nem végez, érdemi döntést nem készít elő, azzal kapcsolatban nincs feladata, kiadmányozási joga nincsen”. Az Áttv. 3. paragrafusának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Kttv. 6. paragrafusának 13. pont alapján ügyintéző: aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza.

A bizonyítékok teljes körű értékelése során azt lehetett megállapítani, hogy a felperest – aki felsőfokú végzettséggel, továbbá nyelvvizsgákkal, ügyintézői szakmai tapasztalattal rendelkezik – korábbi munkaköréhez képest olyan munkakörbe helyezték, és olyan feladatokkal bízták meg, amelyek túlnyomó részt érdemi, önálló tevékenységként nem értékelhetők.

Felperes végzettségére, képzettségére, szakmai tapasztalatára munkaköri feladataihoz nincs szükség. A munkakör-módosítás így nem felel meg az Áttv. 7. paragrafusának (7) bekezdésében foglalt előírásoknak.

Kiemelt jelentősége nem annak volt, hogy az új és a korábbi tevékenység is ellátható volt középfokú végzettséggel, hanem annak, hogy a felperes önálló, érdemi döntést előkészítő, kiadmányozási feladata megszűnt, az új munkakörben ilyen tevékenységet nem végzett. Tekintettel arra, hogy a felperes munkakörének egyoldalú módosítása jogszabályba ütközött, azaz semmis volt, a Kúria a felperes eredeti, kormányablak szakügyintéző munkakörbe történő visszahelyezéséről rendelkezett, a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a Döntőbizottság határozatát felülbírálta [Pp. 275. § (4) bekezdés].

Forrás: Adózóna