Jelentős összegű bírságokat szabna ki a kormány a feketefoglalkoztatókra. Kérdés, ki tárja föl a visszaéléseket, hisz továbbra sincs elég munkaügyi ellenőr – írja a Népszava.

 Legalább a minimálbér kétszeresére rúgó bírságra számíthatnak a dolgozóikat bejelentés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztató munkáltatók jövő februártól, a 20 főnél nagyobb vállalkozások büntetése pedig a minimálbér négyszeresére rúg majd

– derül ki a kormány törvénymódosítási javaslatából. Miután a minimálbér jövőre bruttó 161 ezer forintra emelkedik, a feketefoglalkoztatás minimális büntetési tétele 2020-ban a kisvállalkozások esetében 322 ezer, a nagyobb cégek esetében pedig 644 ezer forint lesz.

A javaslat szerint a büntetési tételeket minden egyes érintett dolgozó után meg kell fizetni, vagyis a fenti összegek még hatványozódhatnak. Igaz, ha a munkáltató a hatósági eljárás során kitűzött határidőig bejelenti a dolgozót, akkor csak a bírság felét kell majd kifizetni. A javaslat hasonló szigorral csapna le azon munkáltatókra is, amelyek késlekednek a bérek kifizetésével, vagy nem a jogszabályokban illetve kollektív szerződésekben meghatározott összegeket adják oda. Korábban a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény nem határozott meg ilyen esetekben konkrétan alkalmazandó bírságösszeget (kivéve a külföldi munkavállalók engedély nélküli foglalkoztatását). A munkaügyi hatóság belső útmutatók alapján mérlegelte a büntetést – emlékeztet a családvédelmi akciótervhez kapcsolódó törvénymódosítások közé eldugott javaslatot kiszúró Napi.hu. Így eddig, ha valakit feketefoglalkoztatáson kaptak, de még a határozathozatalig visszamenőlegesen bejelentette a munkavállalót, jellemzően csak egy 100 ezer forintos bírságot kapott, de volt, hogy még annyit sem.

Hogy ez nem igazán bír elrettentő hatással, azt már a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztálya is szóvá tette jelentéseiben.

"A gazdasági válság miatt bevezetett enyhébb szankciók már nem tartják vissza a jogsértésektől a munkáltatókat, pláne, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhettek el a befizetendő adók és járulékok megtakarítása révén" – írták egy korábbi, a feketemunkára irányuló 3 hetes akcióellenőrzés tapasztalatait összegezve.

 Miután éppen emiatt 2018 januárjától a fekete foglalkoztatást már első alkalommal is bírságolják, az ellenőrök a korábbi évekhez képest négyszer több - összesen 425 - esetben szabtak ki ekkor munkaügyi bírságot. Ami az idei évet illeti: június 30-ig a munkaügyi hatóság 9 731 munkáltatót ellenőrzött, több mint kétharmaduknál fel is tárt valamilyen munkaügyi jogsértést. Az érintett 6 537 munkáltató közül 1 952-re szabtak ki munkaügyi bírságot 346 millió forint értékben. Az ellenőrzött 37 ezer dolgozó 14 százalékát feketén foglalkoztatták,  ami az elmúlt 9 évben tapasztalt legmagasabb arány. Továbbra is az építőiparban a legrosszabb a helyzet, hiszen az ágazatban dolgozik minden harmadik feketemunkás, az építőipari munkavállalók harmadát még mindig nem jelentik be.

A javaslat indoklása is egy nyári kormányhatározatra hivatkozik, amely felszólította a pénzügyminisztert, hogy tegyen intézkedéseket az építőipari vállalkozásoknál lefolytatott munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának növelésére, továbbá vizsgálja felül a szabályszegésekhez kapcsolódó szankciórendszert.

A hatékonyságnövelésével kapcsolatos javaslatok azonban nem szerepelnek a mostani módosítók között. Márpedig mit sem érnek a fenti szigorítások, ha a munkaügyi ellenőrök nem bukkannak rá a jogsértő vállalkozásokra. Jelenleg viszont mind a munkaadók, mind a szakszervezetek szerint ez a helyzet.

A munkaügyi ellenőrök létszámát a kormány ugyanis az utóbbi években oly mértékben lecsökkentette, hogy ha ma ellenőriznének egy céget, akkor legközelebb 84 év múlva jutnának el hozzá ismét.

Vagyis a lebukás esélye lényegében egyenlő a nullával, így a cégeknek jobban megéri kockáztatni, mint a magas adóterheket befizetni. A feketemunka visszaszorítására éppen ezért szeptember végén a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) – a munkaerőhiány kezelésének részeként - kidolgozott egy közös javaslatcsomagot. Ebben a munkaügyi ellenőrzési kapacitások növelését javasolták, továbbá azt, hogy az ellenőrzésekbe vonják be a munkaadói és a munkavállalói szervezeteket is. Ezt a javaslatcsomagot később a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összes munkaadói és munkavállalói érdekképviselete is aláírta, majd a legutóbbi ülésen átadták a kormány képviselőjének, aki egyeztetést ígért. A feketemunka büntetési tételeinek szigorításáról szóló javaslatot másnap nyújtotta be Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter. Információnk szerint – a jogalkotási törvényt megsértve - arról egyik érintett érdekképviselettel sem egyeztettek.   

Önmagában kevés a nagy büntetés

Ha csupán a fekete munka büntetési tételeit növelik, az önmagában nem old meg semmit. Attól ugyanis még nem lesz több munkaügyi ellenőr, márpedig jelenlegi létszámával a munkaügyi hatóság nem képes ellátni a feladatát

– fogalmazott Rolek Ferenc, a MGYOSZ alelnöke. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a feketefoglalkoztatást valóban ki lehessen szűrni, be kellene vonni a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket is, hiszen ők ismerik a helyi viszonyokat, ezért szerencsés lett volna, ha velük is egyeztetnek a módosító javaslatokról.

Hasonló véleményen van Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is, aki szerint végre valós problémával foglalkozik a kormány, de rosszul.

Nem a büntetési tételt, hanem a lebukás esélyét – vagyis az ellenőrök létszámát - kellene növelni, de ennek egyelőre nyoma sincs a módosító javaslatokban

– mondta.

Palkovics Imre, a MOSZ elnöke viszont üdvözölte a javaslatot. Mint mondta: a megemelt büntetési tétel ugyan nem fogja egyik napról a másikra megoldani a feketefoglalkoztatás problémáját, ám a jelentős visszatartó erővel bírhat.  

Forrás: Népszava