Sokszor szükség lehet igazolásra a szolgálati időről, munkában töltött időszakról. De előfordulhat az is, hogy egyszerűen csak meg akarunk bizonyosodni arról, hogy a munkáltató rendben teljesítette bejelentési kötelezettségét foglalkoztatásunkkal kapcsolatban. De az is lehet, hogy tervezzük későbbi életszakaszunkat, és egészen biztosan szeretnénk ismerni az ehhez szükséges adatainkat. Az ado.hu cikke.

Mára már közismertté vált a nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szervek által folytatott adategyeztetési eljárás célja és folyamata, vagyis a születési év alapján képzett ütemterv szerinti adategyeztetés a biztosítottak, volt biztosítottak társadalombiztosítási szerv nyilvántartásában szereplő szolgálati idejéről.

Előfordulhat azonban, akár fenti okokból is, hogy „soron kívül”, még az adategyeztetési eljárás előtt szükségessé válik egy-egy időszakra, vagy akár az egész életpályára vonatkozó szolgálati idő igazolása.

Ekkor kérhető hatósági bizonyítvány kiadása a kérdéses szolgálati időről.

A hivatalból történő adategyeztetési eljárás, amely elsőként az 1955-59. között született személyeket érintette, már az 1964-69. között születettek adategyeztetésénél tart, legközelebb ez a korosztály következik az egyezetésben.

Az egyeztetési eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:

– biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idő, nő esetén nők negyven év jogosultsági idővel igényelhető nyugellátásához elért jogosultsági idők,

– a foglalkoztató adatai,

– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,

– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és

– azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.

Az egyeztetésnél az érintett személy az esetleg hiányzó adatokra vonatkozóan észrevételt tehet, dokumentumokat nyújthat be.

A nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szerv az eltérés okait megvizsgálja, a vizsgálat keretében ha szükséges, az érintett személyt nyilatkozattételre hívhatja fel.

A foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet, helyszíni szemlét tarthat, más bizonyítási eljárást folytathat le.

Így biztosítható, hogy a társadalombiztosítási nyilvántartásból igazolt időszakok kimutatása, igazolása valamennyi egyeztetett adatot tartalmazza.

Az adategyeztetési eljárás határozat kibocsátásával zárul. A határozat a megfellebbezhető.

Akiket nem érint a hivatalból indult adategyeztetési eljárás – 1955. előtt született személyek – vagy akiknek bármilyen oknál fogva az egyeztetési ütemtervben számukra szereplő időpont előtt van szükségük egyeztetett adataik ismeretére, kérelmet nyújthatnak be adategyeztetési eljárás lefolytatása iránt, vagy hatósági bizonyítvány kiadása iránt.

Az eljárás költség- és illetékmentes.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E §-a szerint a biztosított, volt biztosított megszerzett szolgálati idejéről, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szerzett jogosultsági idejéről, és az adategyeztetési eljárás során közlésre kerülő további adatairól hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.

Ha a hatósági bizonyítvány kérés találkozik a hivatalból történő adategyeztetési eljárással,mert azt olyan személy nyújtja be, aki a nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idő, jogosultsági idő elismerését is kéri, vagy életkora miatt (1955-től született) a hivatalból indított adategyeztetési eljárásba tartozik, de az egyeztetés még nem történt meg, a két eljárás egyesül.

A hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás ekkor felfüggesztésre kerül, a hivatalból indult adategyeztetési eljárás pedig teljes egészében lezajlik.

Forrás: ado.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ