Előre felkészülnek a decemberre a munkáltatók és az alkalmazottak, így a munkaerőhiány ellenére sem jellemző, hogy konfliktushoz vezetne az év végi szabadságolás. A közigazgatásban, az iparban, valamint a szolgáltatások jelentős részénél megáll az élet karácsony után, ellenben a kereskedelemben, a logisztikai és pénzügyi területeken vagy a személyszállításban komoly fejtörést okoz az év utolsó hónapja – írja a Magyar Nemzet.

A munkavállalók jelentős része már-már hagyományosan pihenéssel töltheti a karácsonytól újévig tartó időszakot, ráadásul az akár két-három hétig is elnyúló év végi szabadság a legtöbb területen a munkáltatónak is érdekében áll. A munkaerőhiány a szabadságok kiadásánál is kedvezhet a dolgozóknak, ugyanakkor a Magyar Nemzetnek nyilatkozó érdekképviseletek szerint egyébként sem jellemző idehaza a szabadnapok kiadásából adódó vita.

– Elterjedt, ám téves megközelítés sokaknál, hogy a munkavállalónak kell kivenniük év végéig a még megmaradt szabadságot, mivel annak kiadásáért a munkáltató felelős. Ha a dolgozók hosszú időn keresztül görgetik maguk előtt a fel nem használt szabadnapokat, akkor a munkáltatót vonják felelősségre. Szintén tévedés, hogy a megmaradt szabadnapokat idővel pénzbeli juttatással ellensúlyozza a foglalkoztató, ez az eset csak a munkaviszony megszűnésekor fordulhat elő, de nem jellemző – hangsúlyozta megkeresésünkre Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (Mgyosz) alelnöke ugyanakkor arra emlékeztetett, ágazatonként jelentősen eltérnek az év végi munkavégzéssel kapcsolatos szokások.

Az ipar területein már jó előre tisztában van vele a munkavállaló, hogy decemberben, jellemzően az adventi, karácsonyi időszaktól leáll a termelés, így a dolgozók – ha nem érkezik rendkívüli megrendelés – pihenéssel töltik az év végét.

A közigazgatásban, a közszféra bizonyos területein pedig már hagyomány a karácsony és újév közötti szünet, de egyre jellemzőbbé válik a szolgáltatásokban is, hogy év végén megáll az élet.

Ennek oka részben a visszaeső kereslet, részben a munkáltatókra háruló nyomás, beleértve a szabadságok kiadását vagy a munkaerőhiányt. Rolek Ferenc szerint ráadásul a munkáltatók hozzáállása a munkavállalók igényeivel is találkozik, mivel sokan az év utolsó hónapjára tartogatják éves szabadnapjaik nagy részét.

A képviselet alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a kereskedelemben, a postai és logisztikai, a pénzügyi területeken vagy a személyszállításban ennek ellenkezőjével szembesülnek a dolgozók, s a munkaerőhiány is jelentős többletterhet hárít rájuk.

Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a közszolgáltatásokban, leginkább a közösségi közlekedés területén rendkívül nehézzé teszi a munkaszervezést a szakemberhiány. A szállításban ez az ünnepekhez köthető, jelentősen megugró utasforgalom az utasok számára nem látható, ám adott esetben bevételkiesést okozó létszámgondokat okozhat. Példaként említette, hogy ha egy adott viszonylaton kevesebb a jegyvizsgáló, de több az utas, akkor szinte lehetetlen mindenkinek ellenőrizni az utazási jogosultságát. A szakszervezeti vezető szerint sem jellemző az ipar területein a szabadságokkal kapcsolatos konfliktus. Az előre eltervezett leállásokra a munkáltató adja ki a szabadságot, akinek pedig elfogy év végére, más módon dolgozhatja le, például a korábbi szombatokon. Buzásné Putz Erzsébet kiemelte: amennyiben a dolgozó úgy látja, jogellenesen hiúsul meg a szabadsága, akár jogi úton is érvényt szerezhet igazának.

A kereskedelemre hárul a legnagyobb kihívás decemberben.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, az áruházak több száz szezonális munkás bevonására készülnek a következő hetekben, miközben akad olyan üzlet, amelyben a szűkös munkaerő miatt már novemberben is előfordult áruhiány. A három éve jellemző súlyos munkaerőhiány mellett a hosszabb ünnepi időszak és a növekvő lakossági fogyasztás is többletterhet ró az alkalmazottakra.

Még nem késő felkeresni a főnököt

Nincs elkésve, aki nem dolgozna karácsony után, ugyanakkor a Munka törvénykönyve szigorúan szabályozza a szabadságok kiadását. Alapesetben egy évre 20 fizetett szünnappal élhet a dolgozó, amely az életkorral vagy a gyermekek számával emelkedik. A szabadság háromnegyedének kiadásáról a munkáltató dönthet, erről 30 nappal a szabadság előtt kell értesítenie a beosztottat. A többi napról a munkavállaló rendelkezhet, aki 15 nappal hamarabb köteles bejelenteni szándékát. A munkáltatóra vonatkozó előírás, hogy garantáljon évi legalább 14 egybefüggő napot a munkavállaló pihenésére, emellett a foglalkoztató feladata a szabadságok kiadása is. A fel nem használt éves szabadnapokat a következő év március végéig ki kell adni. A tapasztalatok arról árulkodnak, a szabadságolással kapcsolatban meglehetősen rugalmasak a munkaadók és a munkavállalók, a legtöbb konfliktus pedig nem az év végén, hanem a nyári hónapokban fordul elő.

Forrás: Magyar Nemzet