Amennyiben nem kerül bele a munkaszerződésbe a munkaviszony tartama, akkor a hatályos törvény alapján az határozatlan időre jön létre. Nagyon kell figyelni! A delmagyar.hu cikke.

A munkaviszonyt a munkaszerződés hozza létre, amely a foglalkoztató és a dolgozó írásbeli megállapodása. Vannak kötelező elemei és olyanok is, amelyek nem kötelezőek, de belefoglalhatók. – Fontos ugyanakkor, hogy az utóbbiak nélkül sem lesz érvénytelen a szerződés – hangsúlyozza az EU-TAX. A szegedi szakportál szerint nem ajánlott beleírni a munkaszerződésbe azokat a nem kötelező elemeket, amelyeket a munkáltató egyoldalúan módosíthat.

Automatizmusok

Amennyiben nem kerül be a munkaszerződésbe a munkaviszony tartama, akkor a hatályos Munka Törvénykönyve alapján az határozatlan időre jön létre.

Ha nem határozzák meg a munkavégzés helyét, akkor munkahelynek azt tekintjük, ahol a dolgozó a munkáját szokás szerint végzi. A munkaidőre automatikusan az általános teljes munkaidős foglalkoztatás lesz érvényes, amennyiben nem állapodnak meg másban a felek.

Munkaidő-beosztás

A foglalkoztató joga megállapítani a munkaidő-beosztás szabályait, és ez lehet általános munkarend szerinti vagy egyenlőtlen.

Az általánosnál heti 5 napra osztják be a dolgozót, hétfőtől péntekig. Ha elszámolási időszakot vagy munkaidőkeretet állapítanak meg, akkor a munkaidő beosztható egyenlőtlenül is. Ehhez nem kell a dolgozó hozzájárulása, így nem érdemes belefoglalni a munkaszerződésbe. Fontos, hogy a munkáltatónak a tájékoztatásra határideje van.

Határozott, vagy határozatlan?

Ha egy foglalkoztató pontosan tudja, meddig tart alkalmazottja szerződése, könnyebben tervezhet.

A munkaviszony létrejötte azonban jobb a dolgozónak, így aztán a legtöbb esetben határozatlan munkaszerződést kötnek a felek.

Ha a munkaviszony idejét nem rögzítik a munkaszerződésben, akkor automatikusan a határozatlan idejű jön létre. Ha meghatározott idejű az alkalmazás, akkor rögzíteni kell annak végét.

Forrás: delmagyar.hu