Az adozona.hu olvasója munkavédelmiképviselő-választási kérdéssel fordult a portálhoz. Arra volt kíváncsi, hogy a feltételként előírt 20 fő számítása miként történik, illetve arra, hogy a választás lebonyolítására ki kötelezett. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolta meg részletesen a kérdést.

A kérdés részletesen így hangzik: 

munkavédelmiképviselő-választási kötelezettséggel kapcsolatban szeretnék kérdezni: – A feltételként előírt 20 fő milyen létszámot jelent? Hol találjuk ezt a törvényben? – Megjelent olyan állásfoglalás is (már több helyen olvastuk), miszerint a munkáltató kötelezettsége a választás lebonyolítása és az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Ám ha a munkavállalók nem kívánnak élni a választás jogával, akkor nem lehet őket erre kötelezni, illetve ezt nem lehet a munkáltató terhére róni. Az esetben tehát, ha egy 25 fős vállalkozásnál azért nincs munkavédelmi képviselő, mert a munkavállalók az összehívott munkavédelmiképviselő-választási ülésen úgy szavaztak, hogy nem kívánnak képviselőt, akkor a vállalkozásra nézve ennek nincs szankciója, nem bírságolható?

A válasz a következő: a kérdés megválaszolásához a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv. (Mvt.) rendelkezéseit kell vizsgálni, illetve célszerű az Országos Munkavédelmi Bizottság állásfoglalását is szemügyre venni.

A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül a következők szerint képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:

a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;

b) amennyiben húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, az a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;

c) a húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál – amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra – a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia;

d) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54–56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik.

A törvény eléggé szűkszavú a számítást illetően, így javaslom alapul venni az Országos Munkavédelmi Bizottság ajánlását.

A munkavállalói létszám meghatározásánál az elsődleges szempont az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei biztosításának szem előtt tartása. Ebből következően az Országos Munkavédelmi Bizottság azt ajánlja, hogy amennyiben pl. egy 15 fős állandó létszámmal működő munkáltató mezőgazdasági idénymunkára például 2–3 hónapra felvesz 100–150 embert, akkor indokolt a munkavédelmi képviselő választása. A munkavállalói létszám meghatározásánál álláspontjuk szerint a féléves statisztikai létszámot célszerű figyelembe venni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók akkor számítanak a statisztikai létszámba, ha 5 munkanapot meghaladja a foglalkoztatásuk. Az alkalmi munkavállalók így nem tartoznak a statisztikai létszámba, mert velük összesen 5 egymást követő naptári napra, egy hónapon belül maximum 15 napra köthető szerződés.

Ugyancsak nem tartoznak bele a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az ellátásban részesülőt foglalkoztatja), valamint a munkaerő-kölcsönzés keretében munkát végzők.

Ami a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat, részmunkaidős munkavállalókat illeti, őket akkor kell számításba venni, ha havi átlagban legalább 60 órában foglalkoztatva vannak.

Ami pedig a különböző telephelyeket illeti, amennyiben a létszám 20 fő felett van, abban az esetben mindenképpen szükséges a munkáltatónál munkáltatói szintű munkavédelmi képviselő választása. Ez egyebekben a munkáltató érdeke is, hiszen a munkavédelmi kötelezettségek betartásában ő tapasztalt partnere lehet.

Szankciót külön nem ír valóban a törvény, ez azonban nem zárja ki, hogy a felügyelet vizsgálat során szankcionálja általános szankcióval a jogsértést. Erre ez idáig nem került sor.

Nyilván nincsen annak következménye, ha a munkavállalók nem kívánnak közreműködni, ezt azonban a munkáltatónak kell bizonyítania.

Forrás: adozona.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ