A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (továbbiakban: Mt.) egyik tervezett módosítása, a szakszervezetek kollektív szerződéskötési jogát is érinti.

Az alábbiakban olvashatják dr. Szabó Imre Szilárd, munkajogi szakjogász portálunknak adott tájékoztatóját a módosító javaslatról.

 Változások a kollektív munkajog területén.

  • A javaslat egyetlen módosítást eszközöl, amely érinti a munkaügyi kapcsolatok jogát. Ez a változtatás az utólag kollektív szerződéskötési képességgel rendelkezővé váló szakszervezet helyzetének ellentmondásosságát oldja fel a jövőben. A módosítás megoldást nyújt arra a helyzetre, ha a szakszervezet vagy a szakszervezeti szövetség a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a kollektív szerződéskötési képesség feltételeinek. Ekkor a kollektív szerződés módosításának kezdeményezése helyett, a hatékonyabb jogalkalmazás érdekében a kollektív szerződéshez félként csatlakozhat.

Szövegszerű javaslat:

Az Mt. 276. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(8) Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, a kollektív szerződéshez félként csatlakozhat. A szakszervezet (szakszervezeti szövetség) jognyilatkozatát tizenöt napon belül a szerződéskötő felekkel írásban közli.

A 2012-ben hatályba lépett Mt. alapvetően változtatott a kollektív szerződéskötési képesség alanyi kellékein, melynek meghatározását a szakszervezeti taglétszámhoz igazította – mégpedig relatív módon, viszonyszám segítségével.

Jelenleg kollektív szerződést köthet az a szakszervezet amelynek a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók tíz százalékát.

A törvény a szakszervezeti szövetség részére is biztosítja a kollektív szerződéskötési lehetőséget, abban az esetben, ha legalább egy tagszervezete az adott munkáltatóval szemben teljesíti az általános kollektív szerződéskötési képesség feltételét (a taglétszámhoz igazodóan), valamint, ha a szövetséget a tagjai – az alapszabályban vagy erre irányuló más döntésben – felhatalmazzák a kollektív szerződés megkötésére.

Amennyiben a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezik az említett alanyi kellékkel, úgy az Mt. 276. § (3) bekezdése az együttes kollektív szerződéskötési képesség szabályát rögzíti. A szakszervezetek szervezettsége (és így annak aránya) ugyanakkor – természetszerűleg – folyamatosan változhat. Az elmúlt években is számos olyan eset fordult elő, hogy egy időközben megerősödött szakszervezet nem tudott alanyává válni a kollektív szerződésnek, ugyanis a kollektív szerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályok irányadók (ideértve az alakiságra vonatkozó kellékeket is). A módosításra így csak a kollektív szerződést kötő felek jogosultak. Így az a szakszervezet, amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a 10%-os szervezettségi feltételnek, jogosult a kollektív szerződést kötő felekhez intézett jognyilatkozattal kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson – tanácskozási joggal – részt venni. Felmondani nem jogosult azt (tekintve, hogy annak nem alanya), ráadásul a tanácskozási jog is egy kontúrtalan jogintézmény e tekintetben (a törvény ebben az esetben csupán az újratárgyalásra ad lehetőséget).

A most benyújtott Javaslat a 2015. évi módosítási tervezettel megegyezően (ami sajnálatos módon később lekerült a napirendről) tartalmazza, hogy az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a jogosultsági feltételnek, a kollektív szerződéshez félként csatlakozhat, miután az erre vonatkozó jognyilatkozatát tizenöt napon belül a szerződéskötő felekkel írásban közli.

Ezt követően akár fel is mondhatja azt, tekintve, hogy a több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetében arra bármelyik szakszervezet jogosult. E rendelkezéstől azonban kifejezetten szabad az eltérés, így kiköthető, hogy valamennyi vagy bizonyos számú szerződéskötő szakszervezet csak együttesen gyakorolhatja a felmondás jogát.

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ