A dolgozói betegszabadság és a táppénz biztosítási jogviszonyhoz kötött, azok a munkaviszonyban állók jogosultak rá, akik egészségbiztosítási járulékot fizetnek és jellemzően betegség miatt időszakosan nem tudják ellátni feladatukat, keresőképtelenné válnak. A legfontosabb tudnivalókat Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője foglalta össze – írja az uzletem.hu.

Mikor jár betegszabadság, és mikor táppénz?

Ha egy munkavállaló betegség miatt nem tudja ellátni munkakörét, akkor a betegség miatti keresőképtelenségének első 15 munkanapjára betegszabadságot vehet igénybe. Ezt a 15 munkanapot az év közben létrejött jogviszony esetén arányosítani kell.

Amennyiben a munkavállaló a rendelkezésre álló betegszabadságánál hosszabb – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője foglalta össze.

Amennyiben a munkavállaló a rendelkezésre álló betegszabadságánál hosszabb ideig keresőképtelen (beteg), akkor a betegszabadság lejártát követő naptól táppénz illeti meg. A jogszabályi pontosan rögzíti milyen feltételek mellett folyósítható táppénz: a biztosítási jogviszony meglétéhez, az egészségbiztosítási járulék fizetéséhez és a keresőképtelenséghez kötött ezen TB-ellátás elérhetősége.

A keresőképtelenséget a szabályozás pontosan meghatározza

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. paragrafusa pontosan rögzíti milyen esetben minősül keresőképtelennek egy munkavállaló. Keresőképtelen:

  • aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni,
  • aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult,
  • az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
  • a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben,
  • a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli,
  • aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül,
  • akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható,
  • a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,
  • aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
  • a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

A betegszabadság idejére biztosított ellátás

Betegszabadságra olyan munkavállalók jogosultak, akik a Munka Törvénykönyve (MT.) hatálya alá eső munkaviszonyban dolgoznak, pl. Bt., Kft., Rt. munkavállalói. Ezen felül jogosultak még betegszabadságra a kormánytisztviselők, állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. Nem jogosult betegszabadságra viszont pl. egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivétel, ha munkaviszony keretében munkát végez) és a megbízás alapján munkát végző személy. 

A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százaléka illeti meg a munkavállalót, amely bérként adózik, vagyis adó- és járulékköteles. A betegszabadságot teljes mértékben a munkáltató fizeti, de a munkáltató pozitív irányba is eltérhet az Mt.-től és akár 100 százalékban is térítheti a betegszabadságra járó bért. 

A táppénz keretében biztosított ellátás

Az a biztosított, (munkavállaló), aki már kimerítette az éves betegszabadságát, de orvosi igazolással tudja igazolni a keresőképtelenségét, táppénzre jogosult. A táppénz a betegszabadsággal ellentétben már naptári napra jár, vagyis, ha például a keresőképtelensége munkaszüneti napra is esik, akkor arra táppénzt kap a munkavállaló.

Előfordulhat azonban, hogy nem minden esetben folyósítható a táppénz, még akkor sem, ha a jogosultság feltételei egyébként fennállnak.

Nem jár táppénz például:

  • a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a munkavállaló a teljes keresetét megkapja,
  • a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel,
  • a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,
  • saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.
A táppénz összegét elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) megfizetésére kötelezett. A számításkor a táppénz alapját ennek a jövedelemnek a naptári napi átlaga adja.

A táppénz mértéke a napi átlagkereset összegétől és a munkavállaló folyamatos biztosítási idejének hosszától függ. Ha a munkavállaló folyamatos biztosításban eltöltött ideje meghaladja a két évet, akkor a táppénz mértéke a napi átlagkereset 60 százaléka. Ha azonban nincs meg a két év folyamatos biztosított idő, vagy a keresőképtelenség kórházi ápolással függ össze (fekvőbeteg ellátást biztosító gyógyintézményben van a dolgozó),akkor a táppénz mérékte 50 százalékos lesz.

A táppénz napi összegének azonban van felső határa! Ez a limit mindenkori minimálbér kétszeresének harmincad részéhez igazodik. A 2019-ben irányadó 149.000 forintos minimálbért alapul véve a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 9.933,33 forintot. A táppénz után - a betegszabadságtól eltérően - csak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség merül fel.

A dolgozó a betegszabadság, illetve a táppénz iránti igényét maximum 6 hónapra visszamenőleg tudja érvényesíteni, ennél régebbi időszakra már nem igényelhet ellátást. A munkáltató 5 évig köteles megőrizni ezeket a keresőképtelenséget igazoló, bérszámfejtéshez szükséges iratokat.

Munkáltatói teendők táppénz esetén

Nem TB-kifizetőhelyként működő társaság esetén a táppénzt nem a munkáltató, hanem az egészségbiztosítási szerv folyósítja. A táppénz összegének egyharmadát azonban – bizonyos esetekben – a munkáltatónak kell állnia.

A táppénz 1/3 fizetése a táppénzes igazoláson megjelenő kódok közül a következő keresőképtelenségeknél merülhet fel: közúti baleset, egyéb baleset, egyéb keresőképtelenség, veszélyeztetett terhesség.

A táppénzes lapon található táppénzes kódok jelentése:

Abban az esetben, ha a munkáltató TB-kifizetőhelyként működik, a havi ellátásokat, így a táppénz összegét is a munkáltató számolja el és fizeti ki a munkavállaló felé, majd ezekkel az összegekkel a munkáltató és az egészségbiztosítási szerv havonta számol el egymással.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy ha egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony alapján jogosult valaki a táppénzre, akkor a táppénzfolyósítás időtartamát, a táppénz összegét és mértékét jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani.

Táppénzkifizetési határidők

TB-kifizetőhely esetén:

  • A TB-kifizetőhelynek és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) általánosan 8 napja van arra, hogy a táppénzes papír beérkezésétől számítva az igényt elbírálja és utalja a táppénzt a munkavállaló részére.
  • Ez a határidő hiánypótlási igény esetén meghosszabbodik. Ha hibás vagy hiányos a táppénzigénylés, akkor 60 napra növekszik a döntésre és kiutalásra rendelkezésre álló idő.

Ha a munkavállalót foglalkoztató társaság nem TB-kifizetőhely, akkor a hozzá leadott igazolásokat 5 napon belül köteles továbbítani a székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz.

Forrás: uzletem.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ