Mikor és mennyi végkielégítés jár egy dolgozónak 2020-ban? Mennyi végkielégítést kell fizetnie a munkáltatónak a dolgozó elbocsátásakor? Mitől függ a végkielégítés mértéke a törvény szerint? Hogyan történik a végkielégítés adózása 2020-ban? A Profitline írása.

Mikor jár a munkavállalónak végkielégítés?

A Munka Törvénykönyvének 77. §-a szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya:

- a munkáltató felmondása,

- a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén.

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában fennálljon.

A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve:

- a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát

Mekkora a végkielégítés öszege, mitől függ és hogyan kell kiszámolni?

A végkielégítés mértéke:

- legalább három év esetén egyhavi

- legalább öt év esetén kéthavi

- legalább tíz év esetén háromhavi

- legalább tizenöt év esetén négyhavi

- egalább húsz év esetén öthavi

- legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.

Magasabb a végkielégítés, ha 5 évvel nyugdíj előtt áll a munkavállaló

A végkielégítésnek a törvényben meghatározott mértéke egyhavi távolléti díjjal emelkedik legalább 3-5 év esetén, kéthavi távolléti díjjal emelkedik 6-15 év esetén, míg háromhavi távolléti díj összegével emelkedik 20 évet meghaladóan, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

Mikor nem jár végkielégítés a munkavállalónak?

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha

- a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

- a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

Forrás: Profitline

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ