Emelkedett a feketefoglalkoztatás aránya a meghatározó gazdasági ágazatokban. Az építőiparban minden harmadik dolgozó bejelentés nélkül dolgozik – írja a Népszava.

 A főnök tudta nélkül, a megbeszéltnél korábban állt munkába a dolgozó, azért nem volt idő bejelenteni – a „nem értem el a könyvelőmet” típusú magyarázatok mellett újabban ilyen kifogásokkal is próbálkoznak a munkaügyi ellenőrzések során feketefoglalkoztatáson kapott építőipari cégek.

A vállalkozások gyakran hivatkoznak adminisztrációs hibára, valamint a könyvelő mulasztására is. Szintén sűrűn előforduló érvelés, hogy az érintett dolgozó csak próbamunkán van – akár hetekig is –, és csak akkor jelentik majd be, ha megfelelt. A próbaidő azonban a munkaviszony része, a dolgozókat ezen időszak alatt is be kell jelenteni – figyelmeztet a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyleti főosztályának az idei első félév munkaügyi ellenőrzéseinek eredményeit összefoglaló jelentése. Az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nemhogy visszavetette volna a feketefoglalkoztatás, a meghatározó gazdasági ágazatokban még nőtt is a bejelentés nélküli foglalkoztatás aránya - olvasható ki a jelentésből. (Ez nem meglepő, hiszen még a csökkentésekkel együtt is Magyarországon az egyik legnagyobb a béreket sújtó adóteher Európában).

A szakszervezetek által régóta kifogásolt ellenőrzési kapacitások szűkülését jól mutatja, hogy az idei első félévben ismét kevesebb munkavállalóhoz jutottak el az ellenőrök. Tavaly január 1. és június 30. között még 41 ezer, az idei első félévben már csak alig több mint 37 ezer dolgozó foglalkoztatását ellenőrizték.

Pedig a jelentésekből évről évre kiderül, hogy minden második dolgozót valamilyen munkaügyi jogsértés ér, és ezek közül a leggyakoribb a feketefoglalkoztatás. Ez utóbbi most a vizsgált munkavállalók csaknem 14 százalékát érintette, miközben tavaly még 11,5 százalék volt az arány. Az idei egyébként az elmúlt 9 évben tapasztalt legmagasabb arány.  A jelentés megfogalmazói azonban úgy vélik: az ellenőrzések hatékonyságának növekedése miatt derült fény több jogsértésre. „Az ellenőrzéssel érintett munkavállalók, valamint a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók száma közötti olló szűkülése” azt jelezi, hogy „a munkaügyi ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait” - fogalmaznak. Eközben a nehezen megközelíthető munkahelyeken - különösen az építőipar és a vagyonvédelem területén - a munkáltatók bíznak az ellenőrzések elmaradásában, és sokszor tudatosan nem jelentik be a munkavállalókat.

A bejelentés nélküli foglalkoztatás esetében a jogsértések jelentős hányadát tudatosan, csalási és adóelkerülési szándékkal követik el. A cél a versenyelőny, valamint az extraprofit elérése – állapítja meg a jelentés.

Az ellenőrzések elmaradásában joggal bízhatnak is a cégek, hiszen a munkaügyi ellenőrök létszámát, és ebből következően az ellenőrzések gyakoriságát az utóbbi években olyan mértékben lecsökkentette a kormány, hogy ha most ellenőriznek egy céget, akkor az legközelebb 83 év múlva kerülne ismét sorra. Ezt számolták ki legalábbis a szakszervezetek, amelyek régóta szorgalmazzák is a munkaügyi ellenőrzések erősítését.

A feketemunka elleni célzott fellépés hangsúlyos eleme a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége közös, a munkaerőhiány kezelésére kidolgozott csomagjának is. A két szervezet szerint ezen a téren hatékonyabban és célzottabban kell fellépni, az ellenőrzésekbe pedig az érintett ágazati szövetségeket és szakszervezeteket is be kell vonni, különben nem is kerülnek az ellenőrök látóterébe a fekete és szürke zónában mozgó cégek. Márpedig a feketefoglalkoztatásban éppen azok az ágazatok járnak élen, ahol a leginkább panaszkodnak a munkaerőhiányra. Minden harmadik feketén foglalkoztatott munkavállaló az építőiparban dolgozik.

Némi javulás ugyan mutatkozik itt, de az ágazatban a dolgozók majdnem a harmadát még mindig nem jelentik be. Az építőiparban az ellenőrzés sem egyszerű, az alvállalkozói láncolatok sokasága miatt komoly kihívás a foglalkoztató kilétének megállapítása is.

A megrendelőt, fővállalkozót általában nem érdekli, hogy a munkaterületen dolgozók kinek az alkalmazásában állnak, és bejelentették-e őket. A láncolatban a sor végén állnak a nehezebb, fizikai munkákat végző vállalkozások, amelyek „rá vannak kényszerülve” a szabálytalan foglalkoztatásra, mivel a sor végére érve már kevés pénz jut az elvégzendő munkáért – számol be a jelentés az ellenőrzések tapasztalatairól. A szintén komoly munkaerőhiánnyal küzdő kereskedelemben az összes feketén foglalkoztatott 8 százaléka dolgozik, az ágazaton belül 8-ról 10 százalékra emelkedett a be nem jelentett dolgozók aránya.

Ez pedig 2011 óta a legmagasabb arány a kereskedelem területén. A feketefoglalkoztatásból még mindig 9 százalékot kihasító vendéglátásban viszont megállt a feketefoglalkoztatás elmúlt években tapasztalt folyamatos növekedése. Igaz, így sem jelentik be a dolgozók 13 százalékát. A munkaadók itt gyakran azzal védekeznek: fiatal, huszonéves fiatalokat vesznek fel, akik munkamorálja gyakran igen gyenge lábakon áll. Sokszor hiába ígérik meg, hogy jönnek másnap dolgozni, még csak nem is jelzik, hogy nem így lesz. Ilyenkor beugróst kell keríteni, és a kavarodásban elmarad a bejelentés.      

Lista is készült a jogsértő vállalkozásokról

 Közzétette honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azon cégek és vállalkozók listáját, amelyek esetében végleges és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat állapította meg, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. A legújabb listán összesen 4862 név olvasható: ők, ha nem követik el ismét a jogsértést, két év múlva kerülnek le a listáról.   

Uniós munkaügyi hatóság jött létre

Megkezdte munkáját szerdán Pozsonyban az Európai Munkaügyi Hatóság, amely főként álláslehetőségekkel, letelepedéssel, munkavégzéssel kapcsolatosan nyújt majd tájékoztatást, közvetít a  több országot érintő jogvitákban, támogatja a tagállami hatóságok közötti együttműködést és a fellépést a szociális, munkaügyi szabályokkal való visszaélések ellen, továbbá segíti az EU-n belüli méltányos munkaerő-mobilitást.  A munkaügyi és szociális biztonsági szabályok érvényesítése továbbra is nemzeti hatáskör marad. Az ügynökség létrehozásának gondolatát két éve vetette fel Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A szervezetről szóló tervezetet tavaly év végén a magyar kormány – a svédekkel együtt –  nem támogatta, mondván: a magyar munkavállalók és munkáltatók érdekét sértené, ha egy uniós intézmény a helyi sajátosságok ismerete nélkül a nemzeti hatásköröket felülbírálva  intézkedne.

Forrás: Népszava