Szabálytalanul foglalkoztatták a munkavállalók közel 60 százalékát, míg a munkáltatók 67 százalékánál tártak fel szabálytalanságot a hatósági ellenőrzéseken az első fél évben – derül ki a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának jelentéséből. Az eredmények nagyjából azonosak a 2018 első hat hónapjában tapasztaltakkal – írja a Magyar Nemzet.

 Továbbra is a feketefoglalkoztatás, tehát a bejelentéssel kapcsolatos kötelezettség elmulasztása érinti a szabálytalanul foglalkoztatottak legnagyobb hányadát, közel 14 százalékukat.

Ez 2,5 százalékos emelkedést jelent az előző év január és június közötti időszakához képest. Az ágazatok közül továbbra is az építőiparban, a mezőgazdaságban, a vendéglátásban, a feldolgozóiparban és a kiskereskedelemben a legtöbb a feketén dolgoztatott.

Az építőiparban a munkavállalóknak kevesebb mint harmadát, 28 százalékukat érintette a szabálytalan foglalkoztatás. Az építőiparban és a vendéglátásban ugyan csökkent a feketemunka aránya, ellenben a vagyonvédelemben lényegesen – több mint tíz százalékkal – több szabálytalanságot tártak fel a hatóság munkatársai, míg a kereskedelemben és a mezőgazdaságban kisebb mértékű volt a növekedés; e két ágazat tapasztalatai lényegében megegyeztek a korábbi időszak eredményeivel.

A munkáltatók továbbra is adminisztrációs hibával, könyvelői mulasztással vagy próbamunkával, próbanappal magyarázzák a leggyakrabban, hogy miért nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek. A hatóság arra figyelmeztet: a próbamunkának nevezett – valójában – próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet bejelentési kötelezettsége alól.

Ugyanakkor kedvező, hogy egyre több munkáltató a próbanapokra egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban bejelenti a munkavállalókat, így a foglalkoztatásuk legális. Több munkáltatónál tapasztalható, hogy a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig, akár hetekig, de egy-két hónapig is próbamunkán foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül.

Az összegzésből kiderül: a legtöbb feketén foglalkoztató szándékosan, adóelkerülési céllal dönt, ezzel versenyelőnyt remélve a vállalkozásnak. Az egyszerűsített foglalkoztatásnál figyelhető meg néhány esetben a bejelentések véletlen elmaradása vagy késedelmes megküldése. Ezek a hibák ugyanakkor adminisztratív okokra vezethetők vissza.

Forrás: Magyar Nemzet

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ