Kft.-nek két ügyvezetője van, férj és feleség. Mindegyik önállóan eljárhat. A férj tagsági, a feleség munkaviszonyban látja el a feladatait. A férj főállású katásként egyéni vállalkozó lett. Kérdésem: lehet-e két főállásnak minősülő jogviszonya, vagy a kft.-ben – a bérösszeg megtartása mellett – módosítani kell a jogviszonyát 4 órás munkaviszonyra? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő jogász válaszolt az Adózóna oldalán.

Kiindulás a kérdése kapcsán: A férj többes jogviszonyban áll, a kft.-ben tagsági jogviszonyban látja el a feladatát, és emellett kisadózóként egyéni vállalkozó.

Kérdés volt, hogy lehet-e két főállásnak minősülő jogviszonya?

A kisadózásról szóló törvény alapján, azok a vállalkozók nem lesznek főállású kisadózók, akik a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősülnek, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.

Azaz ha a nem nyugdíjas egyéni vállalkozó kisadózóként is tevékenykedik, és egyidejűleg tagként a kft.-ben társas vállalkozónak minősül, akkor ebben a többes jogviszonyban az alábbi fizetési kötelezettség áll fenn:

A kft.-ben a társas vállalkozó megfizeti a tb-terheket legalább az úgynevezett minimális tb-alapok szerint, azaz 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, amelynek alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 10 százalék nyugdíjjárulékot, amelynek alapja minimum a minimálbér. A kft. 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást legalább a minimálbér 112,5 százaléka után fizeti meg.

Természetesen, ha a fenti minimális alapoknál magasabb jövedelemmel rendelkezik a tag, akkor a jövedelme lesz a tb-terhek alapja.

(Minimálbér: havi 149 ezer forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 195 ezer forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)

A kisadózó egyéni vállalkozó nem főállású kisadózóként havi 25 ezer forint tételes adót fizet. 

További kérdés volt, hogy a kft.-ben – a bérösszeg megtartása mellett – módosítani kell-e a jogviszonyát 4 órás munkaviszonyra?

A férj nem áll munkaviszonyban, hanem a kérdésben leírtak alapján a kft.-ben társas vállalkozóként tevékenykedik. Ha azonban a későbbiekben a kft.-ben napi 4 órás munkaviszonyban tevékenykedne (akár a jelenlegi díjazása mellett), akkor a kisadózóként főállású kisadózónak minősülne.

Szakértőnk válaszát követően olvasónk a következőket írta:

Nekem még mindig nem tisztázott, hogy katásként fizetheti-e a főállású katások havi 50 ezer forintját (így lesz nyugdíj- és tb-alapja a befizetett összeg után), és a kft.-ben a havi 195 ezer forint után a járulékokat a tagsági jogviszonya után?

Szakértőnk a pótkérdésre a következő választ adta: A kisadózásról szóló törvény (2012. évi CXLVII. törvény 2. § 8. pont g) alpont) alapján, ha a nem nyugdíjas tag a tárgyhó egészében társas vállalkozóként dolgozik, akkor kisadózóként nem lehet főállású kisadózó, így kisadózóként nem lesz biztosított, és csak 25 ezer forint tételes adót fizethet.

Forrás: adozona.hu

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ