A régiót sújtó krónikus munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás manapság, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat – írja a napi.hu.

 Sok cég a hiányzó munkaerőt egy külső vállalkozó bevonásával biztosítja. Ez az átmeneti együttműködés gyakran egy vállalkozási vagy megbízási szerződés formájában ölt testet, amely révén az adott feladatot a vállalkozó saját munkavállalóival végzi el - legtöbb esetben a megrendelő székhelyén és telephelyén.

Mi lehetett a gond az ilyen szerződéssel? Az, hogy

egy adóellenőrzésnél a NAV arra a következtetésre juthat: a szerződés sokkal inkább a munkaerő-kölcsönzés, mintsem a vállalkozási vagy a megbízási szerződés jellemzőit hordozza magán, és ezért azt átminősíti.

Márpedig a vállalkozási/megbízási, illetve a munkaerő-kölcsönzési megállapodás kezelése az áfarendszerében eltérő. Míg ugyanis az előző kategóriába tartozó szerződések az általános, egyenes áfáztatási körbe tartoznak, addig a munkaerő-kölcsönzés fordítottan adózik.

Így ezek a vállalkozási/megbízási szerződések a megrendelő számára komoly adózási kockázattal járnak. Ha ugyanis a NAV úgy találja, hogy a felek valójában munkaerő-kölcsönzésben állapodtak meg, úgy a megrendelő a szolgáltató által felszámított áfát nem vonhatja le, és nála áfahiány jelentkezik - állapította meg Veres Dániel, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Ha az ellenőrzésnél a szolgáltató együttműködik a megrendelővel és hajlandó a számláját módosítani, úgy az ellenőrzés alacsonyabb adóhiánnyal és egy mérsékelt bírsággal megúszható.

Ha azonban a vállalkozó már nem elérhető, a kifogásolt szerződés több évre nyúlik vissza, a vállalkozó rosszhiszemű, vagy bármely egyéb technikai probléma adódik, úgy a súlyosabb megállapítások aligha elkerülhetőek.

Mikor munkaerő-kölcsönzés és mikor vállalkozás?

Nem egyszerű megállapítani, hol húzódnak a két szerződéstípus határai. Fogódzót nyújthat egyrészt a Munka törvénykönyve, amely szerint a munkáltató jogosult munkavállalóját átmenetileg eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni - ennek tartama azonban az évi 44 napot nem haladhatja meg.

Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ezen időszakot meghaladó, más munkahelyen vagy munkáltatónál való foglalkoztatás már automatikusan munkaerő-kölcsönzésnek minősül. Ehhez ugyanis a kirendelés egyéb körülményeit is figyelembe kell venni, így például azt is, hogy a munkavállalót kifejezetten ezzel a céllal vették-e fel

- hívja fel a figyelmet a szakértő.

Az elhatárolás kérdésében iránymutatást adhatnak a közelmúltban napvilágot látott bírósági ítéletek is. Így nem mindegy, hogy a munkavállalót csak egy meghatározott projekt erejéig foglalkoztatják a másik helyen, vagy általános jelleggel, ismétlődő feladatok elvégzésére

- tette hozzá a munkajogi szakértő.

Az elhatárolásnál szintén figyelembe kell venni, hogy a vállalkozó - a munkavállaló személyes munkavégzésén túlmenően - képviseltetve van-e a megrendelőnél. Ha a megrendelő szabadon, kötöttségek nélkül utasíthatja a munkavállalót, úgy ez is a munkaerő-kölcsönzés jelleget erősíti. Szintén jelentősége van annak, hogy a munkavállaló munkáját melyik szerződő fél szervezi meg, biztosít-e a vállalkozó pótlást arra az esetre, ha a munkavállaló megbetegszik vagy szabadságra megy, ki biztosítja a munkavégzés eszközeit, valamint a felek mi alapján számítják ki a vállalkozási díjat (projektalapon vagy az átadott munkavállalók létszámának arányában).

Így érdemes eljárni

A munkaerő-kölcsönzés egy jogilag szigorúan szabályozott tevékenység. A kölcsönbeadó cégnek szerepelnie kell az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában, amihez pedig szigorú feltételeknek kell megfelelnie. Emiatt a feleknek - hacsak a szolgáltató nem kíván kifejezetten ilyen tevékenységet üzletszerűen és rendszeresen folytatni - érdemes arra törekedniük, hogy megállapodásukat egy megbízási vagy vállalkozási szerződés keretei között fogalmazzák meg.

Forrás: napi.hu

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ