A technológiai fejlődés szinte teljesen átszabja majd a munkaidőre vonatkozó, meglehetősen kötött szabályokat. Habár a távmunka a legtöbb uniós tagállamban régóta szabályozott, az IKT-alapú rugalmas munkavégzés miatt ezeket is át kell írni – olvasható a Magyar Nemzetben.

A következő években Magyarországon is meghonosodhat a sokak által várt, ám a szociális partnerek által különösebben nem forszírozott rugalmas munkavégzés. Ez a technológiai fejlődésnek köszönhető, s már napjainkban is sokan élnek a lehetőséggel. Az úgynevezett IKT-alapú (információs és kommunikációs technológiákon alapuló) rugalmas munkavégzés robbanásszerű terjedése várható a következő években az Európai Unióban.

Az IKT-alapú munkavégzés nem összekeverendő a hagyományos távmunkával. Ennek lényege ugyanis, hogy okostelefonon, tableten, laptopon bárhol képes az adott munkát elvégezni a dolgozó, így nincs az irodához kötve.

A technológia pedig már rendelkezésre áll mind a munkavállaló felelősségének betartatásához, mind a munkaadói kontrollhoz a különböző vállalati, üzleti alkalmazásokkal. Ugyanakkor még sem uniós szinten, sem a tagállamok zömében nem szabályozzák az új típusú rugalmas munkavégzést, miközben a korábbi, távmunkára vonatkozó rendelkezések már nem alkalmazhatók.

Így gyakorlatilag a hallgatólagosság elve érvényesül munkáltató és munkavállaló között – derül ki az Európai Unió által végeztetett felmérésből.

Az EU-ban a legtöbben Dániában alkalmazzák a távmunka új formáját, a munkavállalók több mint harmada. Ezzel szemben Olaszországban alig haladja meg az arány a tíz százalékot.

Összességében Észak- és Nyugat-Európában élnek a legtöbben a technológia adta lehetőségekkel, míg a kelet-közép-európai és a mediterrán országok le vannak maradva ezen a téren.

A digitalizációval egyre inkább terjedő új foglalkoztatási formák előnye, hogy kevésbé bürokratikus a kötött, ma még jellemző munkabeosztásnál. A dolgozó nincs helyhez kötve, folyamatos online kapcsolatban lehet a munkatársaival.

Emellett – a munka típusától függően – bizonyos feladatokat bármely napszakban elvégezhet, ezzel pedig több lehetősége nyílik a munka és a magánélet összehangolására, továbbá a fogyatékkal élők, a megváltozott munkaképességűek vagy a kismamák is integrálhatóbbak a munkaerőpiacra.

Sokaknak könnyebbséget jelent az is, hogy nem kell a főnökkel és a kollégákkal naponta találkozniuk. Az újfajta rugalmas foglalkoztatási formák terjedését érdemben az adott ország technológia iránti nyitottsága, valamint a munkáltató rugalmassága befolyásolhatja.

Habár elsőre kedvező lehetőségnek tűnik az IKT-n alapuló munkavégzés, a szakemberek óvatosságra intenek. A legtöbb probléma a szabályozatlanságból ered. A rugalmasság ugyanis nagyobb felelősséggel jár, ráadásul különböző, korábban irreálisnak számító életszituációk is előfordulhatnak.

Emellett – kontroll híján – többen pánikba eshetnek, s ellenkező érzésük alakulhat ki: fokozott kontrollt érezhetnek. A munkáltató is kihasználhatja a rugalmasságot, mivel ha nem is túlóráztatja beosztottját, a kötelező munkaórák széthúzásával gyakorlatilag egész napra lefoglalhatja az alkalmazottat.

Az okoseszközök szinte folyamatos használata vagy a betegség alatt végzett távmunka hosszabb távú egészségi következményei ráadásul ma még nem ismertek. Az uniós jelentés a terület kutatását, munkaerőpiacra gyakorolt hatásának vizsgálatát is hiányolja.

Magyarországon kevésbé valószínű, hogy tömegesen „küldenék haza” dolgozni az alkalmazottakat. Egyfelől az átlagosan heti 40 órástól eltérő munkarendben a dolgozók kevesebb mint tíz százalékát alkalmazzák, jó részüket ráadásul csak papíron.

Másfelől ugyan javul, de még mindig alacsony a bizalom a főnök és az alkalmazott között, ráadásul a munkáltatóknak meglehetősen költséges beruházásokra is szükségük lehet. Ugyanakkor a szakemberek szerint hazánkat sem kerülhetik el az új munkaerőpiaci tendenciák, ellenkező esetben később jelentős versenyhátrányt szenvedne a gazdaság.

Mobilisak a magyarok

A munkavállalók átlagosan 8,3 százaléka, mintegy 18,3 millió 20–64 éves dolgozó ingázik az Európai Unióban. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tegnap közölt, múlt évre vonatkozó adatai szerint Magyarországon az egyes régiók közötti munkaerő-mobilitás nagyobb az uniós átlagnál, a dolgozók mintegy tíz százaléka helyezkedett el 2018-ban a lakhelyéhez képest másik régióban. A legtöbben Belgiumban utaznak munkahelyükre a lakhelyüktől messzebb: közel negyedük. Nagy-Britanniában és Hollandiában szintén magas az ingázók aránya.

Forrás: Magyar Nemzet

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ