Mielőtt megszerveznénk a közös vitorlázást, gokartozást, vagy bortúrát, érdemes áttekinteni a kapcsolódó adózási szabályokat, mert sajnos ez is a csapatépítőre szánt keretet terheli. Az első lépés a csapatépítő tréning programjának alapos vizsgálata – írja a munkajog.hu.

Egyre divatosabb manapság az összetartó, csapatépítő tréningek szervezése. Sok munkáltató ezektől az alkalmaktól mind az egyéni, mind a csapatteljesítmény növekedését várja. Egy jól megszervezett, kivitelezett tréning segítheti a hatékony kommunikációt és javíthatja a közös  együttműködést.

A programok rendkívül sokfélék lehetnek, azoknak gyakorlatilag csak a HR-es kollégák fantáziája, vagy rosszabb esetben a rendelkezésre álló pénzügyi keret szabhat határt.

Mielőtt megszerveznénk a közös vitorlázást, gokartozást, vagy bortúrát, érdemes áttekinteni a  kapcsolódó adózási szabályokat, mert sajnos ez is a csapatépítőre szánt keretet terheli.

Első lépésként a csapatépítő tréning programját kell megvizsgálni. Mennyiben tartalmaznak a szakmai programhoz (munkához, készségfejlesztéshez) illetve szabadidős programhoz köthető elemeket, ezek keretében a munkavállalók milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe.

A házon belül lebonyolított tréning technikai háttérét biztosító költségek (eszközök, projektor, terem bérlet) nem minősülnek sem a magánszemély bevételének, sem olyan egyes juttatásnak, amely után a kifizetőnek adót kell fizetnie.

Ha a csapatépítő tréningen sor kerül a munkavállalók megvendégelésére, az étkeztetés, mint a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem, egyes meghatározott juttatásként adózik. Az étel-, italfogyasztás áfával növelt összegének 1,19-szerese után a munkáltatót 16 százalékos személyi jövedelemadó valamint 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

Azok a költségelemek, amely a szabadidőprogram részét képezik, szórakozási, kikapcsolódási célt szolgálnak, adóköteles juttatásnak minősülnek. Ennek megfelelően a bowling-, gokart pálya, vagy akár a vitorlás hajó bérlése olyan ingyenes szolgáltatásnak minősülnek, amely révén a munkavállalók adóköteles bevételhez jutnak. Miután a rendezvény, döntő részben szabadidőprogramra irányul, a munkáltató által viselt költség egyes meghatározott juttatásnak minősül, az étel-, italfogyasztáshoz hasonlóan a szolgáltatás áfával növelt összegének 1,19-szerese után kell megfizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót, illetve a 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást.

Abban az esetben, ha a tréning több napos elfoglaltságot igényel, és az utazási, szállásköltséget szintén a munkáltató állja, a program nagyon alapos átvizsgálása szükséges abból a szempontból, hogy az a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történt, vagy sem.

Ha ugyanis az utazásra vonatkozó dokumentumok, körülmények (szervezés, úti cél, tartózkodási idő, tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya) valós tartalma alapján, akár közvetve is az állapítható meg, hogy a szóban forgó utazás csak látszólagosan üzleti, nem alkalmazhatóak a hivatali, üzleti utazás szabályai.

Amennyiben a program szakmai, az a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történt, a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni az utazás, szállás díját, tehát az nem minősül adóköteles juttatásnak.

Ha azonban az adóhatóság az adott program kapcsán arra a megállapításra jut, hogy az elsősorban szabadidős és nem szakmai programok eltöltésére irányult, akkor az utazás és szállás költség, az előzőekben részletezett szabadidő program költségeihez hasonlóan egyes meghatározott juttatásnak minősül. A munkáltató, a juttatás bruttó összegének 1,19-szerese után 16 százalékos személyi jövedelemadó, illetve a 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett.

Forrás: munkajog.hu