Rendelkezhetünk-e több országban társadalombiztosítással? Külföldi munkavégzés esetén melyik országban kell eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járták körül a NEXON Akadémia szakértői. Ebben a cikkben az EU tagállamaiból érkező munkavállalókra, illetve EU tagállamban dolgozó/tanuló magyar állampolgárokra vonatkozó kérdések megválaszolása kerül sorra. Az Origo cikke.

Az uniós szabályozás alapvető elvei a következők:

• a dolgozókra annak az országnak a jogrendszere (és ellátási rendszere) vonatkozik, ahol munkát végeznek, függetlenül attól, hogy hol van az állandó lakhelyük;
• az Európai Unió bármely tagállamának dolgozói állampolgárságuktól függetlenül azonos bánásmódban részesülnek az adott ország saját állampolgáraival;
• az egyik tagállamban szerzett jogokat a dolgozók 'magukkal vihetik' a másik tagállamba;
• a biztosítási idők meghatározása során a különböző tagállamokban szerzett jogosultsági időket össze kell számítani.

Fontos szempont, hogyaz uniós szabályozás hatálya csak az állami biztosítási rendszerekre terjed ki.Azaz nem vonatkozik a kollektív szerződésekre, ágazati megállapodásokra, önkéntes vagy kötelező kiegészítő ágazati, szakmai vagy egyéb nem állami programokra.

Ha valaki nem abban az uniós országban dolgozik, mint ahol él, mind lakhelye, mind munkahelye szerint jogosult egészségügyi ellátásra. De csak egy országban lehet biztosított, az pedig a munkahelye szerinti tagállam lesz.

Ehhez be kell jelentkezni a munkahely szerinti ország egészségügyi ellátórendszerébe, ott kell fizetni a járulékokat, és az ottani hatóságoktól be kell szerezni az egészségügyi ellátásra való jogosultságot igazoló nyomtatványt.

Amennyiben a magyar állampolgár az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamában vállal munkát, akkor rá annak a tagállamnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak, ahol keresőtevékenységet folytat és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre.

A magyar jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetősége.

Annak érdekében, hogy az EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, illetve, hogy Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól mentesüljön, illetve annak érdekében, hogy elkerülje a kettős járulékfizetést - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) értelmében -, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által rendszeresített nyomtatványon. A bejelentést a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését követő 15 napon belül kell megtenni. A bejelentés késedelme, elmulasztása, vagy a nem megfelelő bejelentés 10 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.

A külföldi biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést követően az eljáró hivatal (kivételes esetekben a NEAK) intézkedik a TAJ szám ideiglenes érvénytelenítéséről. Mivel a biztosítottnak már nincs érvényes TAJ-kártyája, ilyenkor a magyar állampolgárnak is csak a külföldi biztosító által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) alapján lehet az orvosilag szükséges (tehát nem teljeskörű) ellátásokra szert tenni.

Forrás: Origo

Hozzászólok a Facebookon