Milyen természetbeni és pénzbeni ellátásra, illetve utazási költségtérítésre jogosultak külföldi munkavállalók Magyarországon? Azonos szabályok vonatkoznak-e egy EU-s és egy EU-n kívüli munkavállalóra? Mit jelent a kettős biztosítás tilalma? Rendelkezhetünk-e több országban társadalombiztosítással? Külföldi munkavégzés esetén melyik országban kell eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek? Munkába járásnak minősül-e a külföldi munkavállaló hétvégi hazautazása? Milyen szabályt vagy nemzetközi egyezményt kell figyelembe venni? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járták körül a NEXON Akadémia szakértői. Legfontosabb magállapításaikat két részletben tesszük közzé. Elsőként azokat, amelyek az EU-n kívülről érkező munkavállalókra vonatkoznak – írja a Profitline.

Az előadások legfőbb tanulsága, hogy unión belül és kívül nincsenek egységes szabályok.

Például az egészségügyi ellátásra való jogosultság számos tekintetben eltér az Európai Unió, illetve tágabban az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban és más országokban. Az Európai Unió alapvetően nem szabályozza a szociálpolitika, a társadalombiztosítás kérdéseit, ez minden ország saját hatáskörébe tartozik. Fő szabálynak az tekinthető, hogy egy személy alapvetően abban a tagállamban jogosult az egészségügyi ellátás igénybevételére, ahol a járulékot fizeti, és csak egy országban rendelkezhet társadalombiztosítással.

A kettős biztosítás tilalma értelmében az Európai Unió jogszabályai tiltják, hogy egy állampolgár egyszerre több tagországban is rendelkezzen biztosítással.

Ezért például, ha egy hazánkba visszatérő honfitársunk nem tudja igazolni, hogy más tagállamban már nem rendelkezik biztosítással – akkor a kettős biztosítás tilalma okán – az átmenetileg érvénytelenített TAJ újraérvényesítése nem történhet meg, illetve nem kaphat magyar TAJ számot. 

Az EGT-n kívüli országokkal sok esetben kétoldalú egyezmények érvényesek a szociálpolitika, az egészségügyi együttműködés és a szociális biztonság terén. Az egyezmények három csoportra oszthatók az igénybe vehető ellátások és az ellátásra jogosult személyi kör sajátosságai alapján:

-Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények,

-Egészségügyi együttműködési egyezmények,

-Szociális biztonsági egyezmények.

Ún. teljes körű szociálpolitikai egyezménnyel két viszonylatban rendelkezünk: Jugoszlávia (Macedónia, Koszovó), illetve Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) tekintetében.

Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ma is érvényben van és napjainkban is alkalmazni kell annak a törvényerejű rendeletnek a normáit amelyet a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kötött a szociális ellátás területén 1963. július elsején.(1963. évi 16. tvr.).

Az egyezmény felületes ismerete alapján azt is gondolhatnánk, hogy a munkajogi rendelkezések, a szociális ellátás és a társadalombiztosítási szolgáltatások tekintetében egy nálunk kiküldetésben dolgozó ukrán munkavállaló ugyanolyan elbánásban részesül, mint egy magyar munkavállaló. De nem így van! A hamarosan 56. születésnapját ünneplő egyezmény kimondja, hogy „minden természetben és pénzben járó szolgáltatást annak a Szerződő Félnek illetékes szerve nyújtja saját jogszabályai szerint, amelynek területén az igényjogosult személynek állandó lakóhelye van”. 

Ha tehát egy ukrán bejelentett foglalkoztatottnak van magyarországi állandó lakhelye (hitelt érdemlően igazolja az ukrán lakóhely megszűnését), akkor úgy kell kezelni, mintha magyar munkavállaló lenne, le kell vonni tőle a szokásos egyéni járulékokat és adókat.

Így aztán – mivel biztosítottá válik – ezért keresőképtelenség esetén betegszabadság, illetve táppénz illeti meg. Ellenkező eseteben a munkaképtelenség esetén járó táppénzt (vagy például szülési- és egyéb segélyt, valamint a családi pótlékot) az ukrán hatóság állapítja meg és folyósítja számára, mivel ott van az állandó lakóhelye. Magyarországon TAJ-számot sem igényelhet, így ellátásra sem válik jogosulttá, egészségügyi ellátást is – a sürgősségi ellátást kivéve – csak térítés ellenében kaphat, mivel másik államban biztosított. Viszont magyar munkáltatója nem fizet utána közterhet! 

Sok ellentmondás fedezhető fel az ukrán állampolgárságú, Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező, de hazánkban foglalkoztatott munkavállaló hétvégi hazautazási költségeinek elszámolása tekintetében. Sokan úgy tudják, hogy munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés csak az EGT tagállamok állampolgárainak jár. Akik így vélekednek, azoknak nyilván elkerülte a figyelmét, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2019. január 01. napjával módosították, és a területi korlátozást tartalmazó rendelkezést (2. § d), e) és f) pontot) hatályon kívül helyezték. Január elsejétől kezdve munkába járásnak minősül az EGT tagállamain kívüli állam állampolgárságával rendelkező munkavállaló hétvégi hazautazása is. 

Így 2019. január 01. naptól az ilyen utazáshoz a munkáltató által adott költségtérítésre is lehet alkalmazni az Szja tv. 25. § (2) bekezdését. [„A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet … költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) … hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.”]

Azt mondtuk, hogy ahány ház, annyi szokás, mint ahogy ezt egy Macedóniából vagy Koszovóból érkező munkavállaló esete is bizonyítja. Szociális ellátásukra egy 60 éves, az 1959. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, teljes körű szociálpolitikai egyezmény vonatkozik, amely az előzőektől eltérő módon írja elő a biztosítási kötelezettségeket. Alapszabályként azt mondja ki, hogy egymás területén átmenetileg vagy állandóan dolgozó, illetőleg tartózkodó állampolgáraik részére a társadalombiztosítási szolgáltatásokat a kölcsönösség és a teljes egyenjogúság szellemében biztosítják. 

Ennek értelmében a biztosítási kötelezettségnek abban az országban kell eleget tenni, amelynek területén a munkavállaló a biztosítás szempontjából döntő foglalkozását (tevékenységét) folytatja.

(Tehát nem követel meg állandó lakhelyet!) Ezt a kötelezettséget a munkaidő mértéke, a rendszeresség, illetve a munkabér alapján állapítják meg. A nehézséget az okozza, hogy egy bérszámfejtő számára nincs támpont, hogy milyen biztosítást tanúsító igazolást fogadhat el, mert nincsenek minták, tehát gyakorlatilag bármilyen formában kiállított igazolást el kell fogadni!

A teljes körű szociálpolitikai egyezmények mellett Magyarország számos más országgal (pl. USA, Mongólia, Dél-Korea, Ausztrália, India, Japán, Albánia, Szerbia) szociális biztonsági egyezményt is kötött. Ezek az egyezmények, mivel nem teljes kőrűek, csak a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott ellátások (betegségi és anyasági ellátások, baleseti ellátások, nyugellátások), illetve a munkanélküli ellátások tekintetében határoznak meg szabályokat. Például a Szerbiával fennálló szociális biztonsági egyezményt 6 évvel ezelőtt fogadta el a magyar törvényhozás (2013. évi CCXXXIV. tv.), ezért a frissesség okán már nagymértékbe hasonlít az uniós szabályozásra. Az egyezmény értelmében biztosítási kötelezettség azon állam területén áll fenn, ahol az érintett személy jövedelemszerző tevékenységét végzi, abban az esetben is, ha az érintett személy lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik állam területén található. Ez azt jelenti, hogy:

-a járulékfizetési kötelezettség a munkavégzés helye szerinti államban áll fenn;

-az érintett személy a munkavégzés helye szerinti államban jogosult pénzbeli ellátásokra;

-az érintett személy a munkavégzés helye szerinti államban jogosult egészségügyi szolgáltatásra;

-a másik fél területén való tartózkodás, illetve helybenlakás esetén az egészségügyi szolgáltatások költségeit a munkavégzés helye szerinti állam viseli.

Mint említettük, léteznek ún. egészségügyi együttműködési egyezmények is (pl. Angola, Észak-Korea, Irak, Jordánia, Kuvait), amelyek hasonlóan a szociálpolitikai egyezményekhez – az egyéni, helyben szokásos önrészek kivételével - ingyenes ellátást biztosítanak a szerződő felek állampolgárainak heveny megbetegedés vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben.

A folytatásban - 2 nap múlva - megnézzük, hogy mi a helyzet az Európai Unióban dolgozó/tanuló állampolgárokkal?

A hazai és külföldi jogszabályok, egyezmények és az uniós jogszabályok életszerű értelmezésére, a változások folyamatos követésére, pontos alkalmazására segítenek felkészülni a NEXON Akadémia előadásai.

Forrás: Profitline.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ