Helyes-e, hogy a munkáltató 3 napot ad a dolgozónak távolmaradása igazolására? Milyen dátummal történhet meg ilyen esetben a felmondás? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

 A kérdés konkrétan így szólt: "Kollektív szerződésünk értelmében azonnali hatályú felmondásra okot adó eset, ha a munkavállalónak egy munkanap igazolatlan hiányzása van. Ilyenkor az eljárás társaságunknál a következő: tértivevényes levélben felszólítjuk a munkavállalót, hogy 3 napon belül igazolja távolmaradásának okát. Amennyiben távolmaradását nem tudja igazolni, azonnali hatállyal felmondjuk a munkaviszonyát. Kérdéseink: helyes-e, hogy 3 napot adunk a távolmaradás igazolására? Milyen dátummal történhet meg ez esetben a felmondás? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló az igazolásra felszólító levelet nem veszi át? Mikor kell kézbesítettnek tekinteni a küldeményt? Tértivevényes küldemény helyett felszólíthatjuk-e a munkavállalót a távollét igazolására e-mailben?"

A kollektív szerződés mindazon területeket szabályozhatja, amelyekre a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) feljogosítja. Ebben a körben meghatározhatja azon munkavállalói magatartások körét, melyek azonnali hatályú felmondásra is okot adnak. Megjegyzem, hogy a szabályozás meglehetősen szigorú. Amennyiben a kollektív szerződés ilyen szabályt alkot, célszerű az eljárási szabályok pontos megalkotása.

Amennyiben a felek nem szabályozták az eljárási kérdéseket, a helyzet a következő:

A munkaviszonyt megszüntetni a jövőre nézve lehet. Az azonnali hatályú felmondás azt követően történhet, hogy eredménytelenül eltelt az a 3 nap vagy munkanap (a szabályozástól függ), amely időtartam alatt a munkavállaló a távollétét kimentheti.

A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Amennyiben például a munkavállaló keresőképtelen státuszban van (vagy akadályoztatva van valamely okból) és nem jelzi, mert állapota ezt megakadályozza, nem lehetséges a munkaviszony azonnali hatályú, jogszerű megszüntetése. A munkáltatót együttműködési kötelezettség is terheli és a bírói gyakorlat alapján ő is köteles a munkavállaló holléte felől érdeklődni, vele a kapcsolatot keresni.

A munkáltató eljárásának ezen felül meg kell felelnie a jóhiszeműség és tisztesség követelményének is.

Email-ben meg lehet keresni a munkavállalót, de ilyenkor a kézbesítés időpontja szokott vitás lenni. Munkaidőn túl, illetve keresőképtelenség esetén például nem köteles a munkavállaló e-mailt olvasni. Az Mt. 24. §-a a következőket fekteti le:

(1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

Vigyázzunk az azonnali hatályú felmondással, mivel a bírósági  eljárásban az védhető meg a legkevésbé! Fontos tehát az eljárási szabályok pontos meghatározása és a megfelelő módon való közlés. 

Forrás: adozona.hu

Hozzászólok a Facebookon