Több száz adatvédelmi incidenst jelentettek a GDPR, azaz az uniós adatvédelmi rendelet egy évvel ezelőtti hatálybalépése óta. A legtöbb ügy emberi mulasztásra visszavezethető munkahelyi vagy egészségügyi adatkezelési hiba.

Az Európai Unió adatvédelmi rendelete, amit GDPR-nak rövidítenek, egy teljes európai adatvédelmi reform egyik eleme. 2016 májusában lépett hatályba azért, hogy az adatkezelőknek, az adatvédelmi hatóságoknak legyen idejük felkészülni a rendelet alkalmazására.

Nagy változást az eredményezett, hogy részben új intézményeket is bevezetett, olyanokat, mint például az "adatvédelmi incidensek", ezek kötelező bejelentése a hatóságokhoz, illetve az adatvédelmi hatásvizsgálat alkalmazása és adatvédelmi tájékoztatók elkészítése.

Hogy jellemzően milyen típusú és mennyi bejelentés érkezett az elmúlt időszakban, arról Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az InfoRádióban elmondta:

Adatvédelmi incidensekről tavaly május 25. és idén május eleje között 385 bejelentést kaptak, ezek túlnyomó többsége igazolhatóan emberi mulasztásra vezethető vissza, például egy e-mailt nagyobb körnek küldtek el, mint akartak, elveszítettek adathordozókat, amiken személyes adatok vannak, de érik panaszok a munkahelyi e-mail-fiókok kezelését vagy akár az egészségügyi adatok kezelését is. Volt, aki nem kapta meg a másolatát bizonyos dokumentumoknak

- sorolta Péterfalvi Attila.

GDPR,

Az adatvédelmi bírság összege megemelkedett, a GDPR szerint a bírság összegének felső határa 20 millió euró, vagy az éves globális árbevétel 4 százaléka, illetve amelyik a magasabb összeg. Egyes mulasztásoknál 10 millió euró a büntetés.

A költségvetési szervek vonatkozásában megmaradt a korábbi 20 millió forintos felső határ, de - mint Péterfalvi Attila rámutatott - előbb-utóbb a büntetési tételeknek egységesülniük kell.

Ha egy adatfeldolgozónál történik az incidens, azonnal jelentenie kell.

72 órán belül az adatvédelmi hatósághoz kell fordulni azzal, hogy mit tettek a helyzet orvoslására. Abban az esetben, ha magas az incidens kockázata, például különleges adatokat veszítettek el, akkor az érintetteket is tájékoztatni kell, illetve ha túl sok az érintett, akkor a nyilvánosságot is tájékoztatni kell, miközben azonnal meg kell kezdeni elhárítani az incidenst

- hangsúlyozta Péterfalvi Attila.

Forrás:

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ