Felmérte a választási hajlandóságot a kiskereskedelemben és más szolgáltató, termelő szektorban működő vállalatoknál a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, és kiderült, sok munkavállaló szeretne élni állampolgári jogával. Ám rögtön fény derült arra is: sok helyen úgy alakul az alkalmazottak munkaidő-beosztása, hogy nem tudnak részt venni a szavazáson. A cégek segíthetnek ezen a helyzeten – írja a Magyar Nemzet.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) arra hívta fel lapunk figyelmét: ez a probléma leginkább a nagy áruházakban, illetve a logisztikai központokban, gyárakban, valamint főként vidéken és a három műszakos munkarendben dolgozók körében jellemző.

Utóbbi azt jelenti, hogy

számos területen délelőttre, délutánra és estére oszthatók be a dolgozók, folyamatos munkarendben, műszakonként 8-10-12 órás helyszíni tevékenységgel.

Azok, akik például más városból utaznak a munkavégzés helyére, járhatnak úgy, hogy a korai indulás miatt még nem tudják felkeresni a reggel hat órakor nyitó szavazóköröket, és ugyanígy, mire végeznek a munkával, már nem érik el a voksolás helyszínét. – Ezt úgy is lehet orvosolni, ha mozgóurnát kérnek a munkavégzésük helyére.

Alapvetően arra hívjuk fel a munkáltatók figyelmét, hogy politikai hovatartozástól függetlenül minden vasárnapra beosztott munkavállalónak tegyék lehetővé a részvételt a választásokon, ugyanis minden egyes szavazatnak jelentősége van

– közölte Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke.

Mint mondta, nincs szabálytalanság, a cégeket ráadásul nem lehet arra kötelezni, hogy állítsák le a termelésüket, illetve borítsák fel a megszokott munkarend szerinti üzemelést. Azonban azzal hozzájárulhatnak alkalmazottaik részvételéhez a választásokon, hogy a hét utolsó napjára nem osztanak be senkit túlórára, illetve úgy szervezik a munkafolyamatokat, hogy kellő számú dolgozó legyen jelen a munkahelyen. Emellett az is segíthet, ha aki szavazni szeretne, azt vasárnap hamarabb elengedik a munkából vagy lehetővé teszik számára, hogy később érkezzenek be a céghez.

Bubenkó Csaba kiemelte:

a szakszervezet arra kéri a munkavállalókat és minden magyar választópolgárt, hogy éljen állampolgári jogával, vegyen részt az EP-választásokon, hiszen annak eredménye meghatározza majd Magyarország jövőjét.

Az elnök szerint a választás kimenetele a mintegy négy és fél millió magyar foglalkoztatott számára amiatt is létkérdéssé válhat, hogy a jövőben is megmaradjon a bérek gyors ütemű emelkedése, a bevándorlással járó olcsó munkaerő megjelenése ugyanis letörné a régiós szinten egyre versenyképesebb kereseteket.

Reggel hatkor nyitnak a szavazókörök

A holnapi EP-választás egyfordulós, listás szavazás, amin Magyarországon csak pártok indulhatnak. Az ország a 2019-es választásokon is 21 képviselőt küldhet majd az Európai Parlamentbe. 8 008 739-en jogosultak szavazni, a 10 277 belföldi szavazókörben 7 873 125-en voksolhatnak, ebből 97 702-en jelezték, hogy nem a lakóhelyükön teszik ezt meg. A 132 külképviseleten 20 290-en voksolhatnak, levélben pedig 115 324-en. Más uniós tagállam állampolgárai közül 3390-en voksolhatnak a magyar EP-listákra. A magyarországi EP-választás reggel hat órakor kezdődik, és este hétkor zárulnak a szavazókörök. A választási eredményeket az EU szabályai szerint 23 órától kezdi közölni a Nemzeti Választási Iroda.

Forrás: Magyar Nemzet

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ