Bár a munkáltató ellenőrizheti a munkavállalót, azonban erre kizárólag a munkaviszonnyal összefüggésben van lehetősége. Az ellenőrzés során tiszteletben kell tartani a munkavállaló emberi méltóságát, melyből a magánélet tiszteletben tartása is ered, így e körben a munkavállaló nem ellenőrizhető, tehát magánlevelezésébe nem tekinthet be a munkáltató – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

A digitalizáció és az okos eszközök elterjedése több szempontból is érezteti hatását a munkavégzés során

– fejtették ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

A munkáltatók zömmel már a munkaviszony létesítését megelőzően, a kiválasztási folyamat során megtekintik a jelöltek online profiljait (background check), a munkavégzés során pedig még nagyobb szerepet kap a közösségi médiahasználat.

Egyfelől állandó a munkavállaló „kísértése" arra, hogy munka közben is figyelemmel kísérje a virtuális folyamatokat, másfelől a közösségi oldalakon közzétett véleménye könnyen ellentétes lehet a munkáltatói érdekekkel.

Csak munkaviszonnyal összefüggésben

Mindenekelőtt fontos tudnunk, hogy bár a munkáltató ellenőrizheti a munkavállalót, azonban erre kizárólag a munkaviszonnyal összefüggésben van lehetősége.

Az ellenőrzés során tiszteletben kell tartani a munkavállaló emberi méltóságát, melyből a magánélet tiszteletben tartása is ered, így e körben a munkavállaló nem ellenőrizhető, tehát magánlevelezésébe nem tekinthet be a munkáltató.

Lényeges továbbá, hogy a törvény értelmében jelenleg távmunkavégzés esetén írhatja elő a munkáltató, hogy a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott technikai eszközt kizárólag munkavégzési célra használhassa, s ezt ellenőrizheti is.

A várható szabályozási változások (a GDPR rendelkezésekre tekintettel) ezt a tendenciát és annak kontrollálhatóságát általánossá teszik majd.

Természetesen a törvény rendelkezései és a jogszabályi alapelvek értelmében az tűnik észszerűnek, hogy a munkáltató ellenőrzési jogosultsága az esetleges magáncélú használattal kapcsolatban kizárólag annak tényére irányulhat, nem pedig a kommunikáció tartalmának megismerésére, hiszen ez már indokolatlan beavatkozást jelentene a munkavállaló magánéletébe – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Forrás: Origo

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ