Az utóbbi években a személyi jövedelemadózás rendszere jelentős átalakuláson ment keresztül. Most az idei bevallást érint legfontosabb változásokat vettük sorra az Adó szaklap segítségével – írja az ado.hu.

Az szja-bevallással kapcsolatos rendelkezések

A személyijövedelemadó-bevallás, valamint az adóbevallási tervezet részletes szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXCII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezései tartalmazzák.

E jogszabály határozza meg azokat az eseteket is, amikor a magánszemélynek nincs adóbevallási kötelezettsége, tehát az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, melyet nem kell bevallania.

Ilyen jövedelem:

– az a bevétel, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [például az adómentes bevételek, úgymint gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), anyasági támogatás, ápolási díj, családi pótlék, nyugdíj];

– a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített jövedelem, ha más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme a magánszemélynek nem volt (ezt az összeget az szja-bevallásban tájékoztató adatként szerepeltetni kell, azonban, ha más okból a magánszemély nem köteles bevallást benyújtani, úgy a tájékoztató adatot érintően bevallást külön nem kell készítenie);

– amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves bevétel összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, valamint az adóévben a gazdasági tevékenységnek nem minősülő ingó értékesítésből származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;

– amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;

– amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;

– amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;

– amely pénzbeli nyereménynek minősül;

– amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható;

– amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.

Nem kell bevallást benyújtani akkor sem, ha a mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó, támogatás nélkül számított bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg, és más bevallásköteles jövedelmet sem szerzett az adóévben.

Az Szja tv. 11. §-a alapján a magánszemély adóját önadózással állapítja meg. Eszerint – figyelemmel az Szja tv. 13. §-ában foglaltakra is – a magánszemély választhat, hogy

– az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be; vagy

– az adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az abban foglaltakkal egyetértve teljesíti adóbevallási kötelezettségét. (Ez utóbbi esetbe értendő, ha az adóbevallási tervezet a határidő leteltével válik érvényes bevallássá.)

A magánszemély a külön adózó jövedelmei közül annak a jövedelemnek adóját, amely nem kifizetőtől származik, vagy amely jövedelem adójának megállapítására önmaga köteles, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet kiegészítésével vallja be.

Az Szja tv. 12/D. §-a tételesen felsorolja, hogy mely esetekben van lehetősége a magánszemélynek az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet módosításával teljesíteni bevallási kötelezettségét. Az adóbevallási tervezettel érintettek körének egyéni vállalkozókkal történő bővítése okán a felsorolás kiegészült egy o) alponttal, miszerint élhet ezzel az a magánszemély is, aki egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette, és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli (esetükben nem elvárt a tervezet kiegészítése).

A bevallási határidőre vonatkozó szabályt továbbra is az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2. számú melléklet I/B) fejezet 2.2. alpontja határozza meg. Ez alapján minden magánszemélyt érintően egységes a bevallás és az adó megfizetésének határideje, amely az adóévet követő év május 20. napja. Eszerint az egyéni vállalkozóknak is – a korábbi február 25-ei határidő helyett – május 20-áig kell a bevallási és adófizetési kötelezettségüket teljesíteniük.

Az Szja tv. 11/A. §-a rendelkezik a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelem szabályairól, hogy miként kell eljárni abban az esetben, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és áfa fizetésére nem kötelezett magánszemélynek önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére a bevallás elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások, és ezért határidőben nem tudja teljesíteni bevallási kötelezettségét. Az igazolás benyújtásával a késedelem miatt mulasztási bírság november 20-áig nem szabható ki.

A 2018. évi szja-bevallást érintő fontosabb változások

A személyijövedelemadó-bevallás elkészítésére szolgáló 18SZJA jelű nyomtatvány és kitöltő program 2019. január 7-étől elérhető az adóhatóság internetes honlapján. A egyszerűen kezelhető online kitöltő felület mellett az adózók számára továbbra is biztosított a lehetőség az ÁNYK program használatára. Emellett az szja-bevallás továbbra is elkészíthető papír alapon. A nyomtatvány PDF-formátumban elérhető a NAV honlapján vagy személyesen beszerezhető a NAV ügyfélszolgálatain.

A 2018. évi szja-bevallás szabályaiban, valamint a 18SZJA bevallás nyomtatványképén a tavalyi évhez képest jelentős változás nem történt. A könnyebb eligazodást segítve a legfontosabb módosításokat – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakban röviden összefoglaljuk.

  1. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem megállapítása
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, valamint az alkalmi munkára.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet abban az esetben kell a 18SZJA bevallás 1. sorában feltüntetni, ha az abból származó bevétel meghaladja a mentesített keretösszeget. Ez a foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér vagy – ha alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzata. Eszerint az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem 8255 forint, valamint a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében 10 790 forint. Jövedelemként továbbra is kizárólag a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni, és annak 15 százalékos adóterhét kell a bevallásban bevallani.

  1. Egyéb jogcímen kapott jövedelmek

A 2018. évre vonatkozóan a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent. Ezzel összhangban, ha a megszerzett jövedelem után maga a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó vagy a 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt részére megtérítették), akkor a megállapított jövedelem 84 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni, melyet a bevallás 15. sorában kell szerepeltetni. Az adózónak abban az esetben kell az egészségügyi hozzájárulást bevallania és megfizetnie, ha a megszerzett jövedelmét önmaga számolja el, vagy a kifizető adót, adóelőleget nem köteles megállapítani.

  1. Az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény

A családi kedvezményre vonatkozó szabályokat az Szja tv. 29/A-29/B. §-ai határozzák meg. A kedvezmény adóalap-kedvezményként vehető igénybe, amely az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető. A jogosultság és az igénybevétel szabályai az előző évvel azonosak, nem változtak. A családi kedvezmény összegét, valamint az év közben nem érvényesített családi járulékkedvezményt az arra jogosult személyek az szja-bevallásukban érvényesíthetik, melynek levezetésére a 18SZJA bevallás 22-33. sorai szolgálnak.

Az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény mértéke a 2017. évi 100 000 forintról 2018-ban kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként kettő eltartott esetében havonta 116 670 forintra emelkedett, így gyermekenként havi 17 500 forint kedvezmény vonható le az adóból. A családi kedvezmény mértéke változatlanul egy eltartott esetében 66 670 forint, valamint három és minden további eltartott esetén 220 000 forint maradt.

A családi kedvezmény közös érvényesítésének, bevallásban történő megosztásának, továbbá az eltartottakra vonatkozó adatoknak a feltüntetésére a 18SZJA-03 lap megfelelő sorai szolgálnak.

  1. Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása

Változott a tételes átalányadózás választására vonatkozó szabály. Míg korábban kizárólag egyetlen tulajdonban vagy haszonélvezetben lévő ingatlan esetében volt lehetőség a tételes átalányadózás választására, úgy a 2018. évi változások alapján a magánszemély már abban az esetben is választhatja, ha a fizetővendéglátó tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő legfeljebb három – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadózás választásáról nyilatkozatait a 18SZJA bevallás 107-108. soraiban teheti meg.

  1. Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetés kedvezménye

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alap 2015. március 31. napjával megszüntetésre került, ezért kedvezmény az eddig teljesített befizetések után érvényesíthető. Az Alapba történő befizetések után az adott adóévben adóalap-kedvezmény vehető igénybe a kedvezménykeret mértékéig. Amennyiben az adóévi kedvezménykeret nem nyújt fedezetet az Alap javára történt befizetések levonására, úgy a le nem vont rész után legfeljebb további négy adóév kedvezménykeretének terhére érvényesíthető az adóalap-kedvezmény. A 18SZJA bevallás kizárólag a 2014. és 2015. évi befizetések utáni adóalap-kedvezmény elszámolására vonatkozó sorokat tartalmazza, figyelemmel arra, hogy a 2014. évi befizetés után utoljára a 2018. adóévben, a 2015. évi befizetések után pedig a 2019. adóévben van lehetőség érvényesíteni az adóalap-kedvezményt. Az elszámolásra a bevallás 112-115. sorai szolgálnak.

  1. Cél szerinti felhasználás ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásakor

Ha az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet annak bevallására nyitva álló határidőig a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló intézményben férőhely megszerzésére használja fel, akkor a megállapított adóból az erre a célra felhasznált jövedelmet terhelő adót nem kell megfizetnie. A rendelkezés értelmében, ha a cél szerinti felhasználás a bevallás benyújtását követően, az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházását követő második adóév végéig történik meg, úgy a magánszemély a megfizetett adóból a felhasznált jövedelem adójával megegyező összeget nem adókiegyenlítésként a bevallásában, hanem a felhasználás igazolásával egyidejűleg a NAV felé benyújtott kérelemmel igényelheti vissza.

A 18SZJA jelű nyomtatvány mindössze a 2016. évi jövedelem tekintetében tartalmazza az adókiegyenlítésre szolgáló sorokat. Emellett a 2018. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem cél szerinti felhasználásának elszámolására van lehetőség a 2018. évi szja-bevallásban, ha az a bevallás benyújtási határidejéig megtörtént.

  1. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Január 1-jétől a kifizető az ekho-alap összege után a korábbi 20 százalék helyett 19,5 százalékot fizet. Ettől eltérően nem fizet ekhót a hivatásos sportoló részére az e foglalkoztatása ellenértékeként juttatott bevétel után, tekintettel arra, hogy megszűnt a hivatásos sportolók bére után az őket foglalkoztató vállalkozásokat terhelő százalékos mértékű ekho-fizetési kötelezettség.

Átvállalás esetén a hivatásos sportolónak sem kell a 19,5 százalékos ekhót megfizetnie, csak a rá irányadó mértékű ekho megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett. A bevallásban az átvállalás elszámolására szolgáló 18SZJA-08-02 lapra felkerült egy jelölőnégyzet, mellyel a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 2018. évben hivatásos sportolóként szerzett ekho szerinti bevételt.

  1. Egészségügyi hozzájárulás

A százalékos eho mértéke 2018. január 1-jétől 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent.

Az ingatlanbérbeadást érintő korábbi szabályok szerint az e tevékenységből származó, évi 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű eho-fizetési kötelezettség terhelte a bérbeadót mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az ekho-törvény alapján a magánszemélyt terhelő és megfizetett egészségbiztosítási járulék, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a megfizetett 14 százalékos eho együttes összege a tárgyévben a 450 ezer forintos felsőhatárt el nem érte. A szabály eltörlésével 2018. január 1-jétől az ingatlanbérbeadásból származó jövedelmet nem terheli eho-fizetési kötelezettség.

  1. A különadó kivezetése

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 2018. július 26-ától hatályon kívül helyezte a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos mértékű különadóra vonatkozó rendelkezéseket. Átmeneti szabály alapján a hatályon kívül helyezett előírásokat már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni. Ezt figyelembe véve a 18SZJA jelű nyomtatvány a különadó bevallására vonatkozó lapot, sorokat nem tartalmazza.

  1. A költségelszámolásra vonatkozó szabályok

Kedvezően változott a közös tulajdonban lévő vagyontárgyak hasznosításával összefüggő adókötelezettségekre vonatkozó szabály. Tulajdonostársak közössége esetén a közös tulajdonból származó bevétellel szemben már bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat, számla alapján elszámolható a felmerült költség.

Módosultak a gépjárművekkel kapcsolatos költségelszámolási szabályok is. Az önálló tevékenységet folytató magánszemély, valamint az egyéni vállalkozó már nemcsak a saját vagy házastársa tulajdonát képező, hanem a közeli hozzátartozója tulajdonában lévő, vagy az általa zárt végű lízingbe vett járműre is alkalmazhatja a költségelszámolás szabályait.

  1. Az 53INT nyomtatvány változása

Az Szja tv. 1/B. §-a alapján a külföldi illetőségű előadóművész, illetve a filmalkotások elkészítésében részt vevő külföldi stábtag választhatja, hogy az előadóművészi minőségében, illetve külföldi stábtagként Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét az 53INT jelű bevallás kitöltésével és benyújtásával teljesíti.

Január 1-jétől az így szerzett jövedelmet a személyi jövedelemadón kívül már nem eho, hanem 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó terheli. A szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a megszerzett jövedelem a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ). A jövedelmet a bevallás 3. sorában kell feltüntetni.

A korábbi szabályok alapján a 2018. december 31-éig megszerzett jövedelmet a személyi jövedelemadón kívül 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint. Ennek bevallására a nyomtatvány 4. sora szolgál.

Forrás: ado.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ