Nagypéntek és húsvéthétfő napjain az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pihentek. Mások viszont dolgoztak. Kik oszthatók be rendes és rendkívüli munkavégzésre? Hogyan járjunk el a bérpótlékok elszámolása során? Az Adózóna cikkéből kiderül.

 Munkaszüneti nap – Ki? Mennyiért?

A húsvéti ünnepek nem jelentenek egybefüggő munkaszüneti napokat. Szombat és vasárnap ugyanis nem tartozik ide. A szombatnak nincs különösebb jelentősége, ez az általános munkarendben foglalkoztatottak számára egy normál heti pihenőnap, speciális tevékenységek esetén pedig lehet rendes munkanap vagy pihenőnap.

A vasárnap érdekes, ugyanis bár nem munkaszüneti nap, azonban a munka törvénykönyve (Mt.) mégis előírja, hogy e napra a munkaszüneti napra vonatkozó munkaidő-beosztási szabályokat kell alkalmazni.

Ebből következően húsvétvasárnapra rendes és rendkívüli munkaidőt csak azon dolgozók számára lehet elrendelni, akik számára munkaszüneti napon is van rá lehetőség.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő kivételesen, az alábbi esetekben osztható be:

♦         a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

♦         az idényjelleggel,

♦         a megszakítás nélkül,

♦         társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,

♦         külföldön történő munkavégzés esetén.

A fenti körbe tartoznak a különböző közüzemi szolgáltatóknál foglalkoztatottak, az egészségügyben dolgozók vagy a biztonsági szolgálatot ellátó cégek dolgozói is.

Mivel étterembe, kávézóba, romkocsmába az emberek általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján munkaszüneti napokon is járnak, a felszolgálók, pultosok, szakácsok stb. beoszthatók e napra.

A rendes munkaidő beosztásának korlátozása mellett a rendkívüli munkavégzés elrendelése is korlátozott. Főszabály szerint nagypéntekre és húsvéthétfőre rendkívüli munkavégzés csak annak a munkavállalónak rendelhető el, aki rendes munkaidőben is beosztható lenne. Ettől eltérni a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében lehet tenni. Ekkor ugyanis rendkívüli munkaidő bárki számára, korlátozás nélkül elrendelhető. Arra ügyelni kell, hogy az olyan indok, miszerint megnövekedett a munkamennyiség, a megrendelések száma stb., nem alapozza meg a húsvétra történő beosztást az olyan munkavállaló számára, akinek egyébként e napra munkaidő nem rendelhető el.

Ezért ugyanis a munkaügyi hatóság szigorúan bírságol.

Ha kíváncsi arra is, hogy jár-e ilyenkor pluszpénz, és ha igen, mennyi, olvassa el a cikk folytatását az Adózónán. Annyit azért érdemes tudni, hogy a munkaszüneti napon történő munkavégzésért, ha volt aznapra beosztása a munkavállalónak, ha nem volt, mindenképpen 100 százalék mértékű bérpótlék jár (Mt. 140. § (2) bekezdés).

Forrás: HVG