A munkavállaló beadta a nyugdíjmegállapításra vonatkozó igényét, a jogosultságáról kapott is igazolást a nyugdíjbiztosítótól, azonban ez az igazolás még nem nyugdíjhatározat. Valószínűsíthetően a kérelemben foglalt naptól megállapítják majd részére a nyugdíjat, de a bérszámfejtésig nem érkezik meg a határozat. A nyugdíjmegállapítási igény leadása és a nyugdíjhatározat megérkezése között lévő időszakban hogyan kell számfejteni a munkavállaló bérét, illetve mikor kell kijelenteni őt a T1041-es nyomtatványon? – kérdezte az Adózóna olvasója. Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

Idén január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem biztosított, a munkabéréből csak szja-t von a munkáltató. Olvasónk több esetben szembesült azzal a problémával, hogy

a munkavállaló beadta a nyugdíjmegállapításra vonatkozó igényét, melynek tényéről kapott is igazolást a nyugdíjbiztosítótól, s valószínűsíthetően a kérelemben foglalt naptól meg is állapítják részére a nyugdíjat, az arról szóló határozat kiadásáig viszont hosszú idő telik el, s a bérszámfejtés idejéig nem érkezik meg a határozat.

A nyugdíjigény átvételét igazoló dokumentum alapján az abban megjelölt nyugdíjigénylési naptól saját jogú nyugdíjasként kell a munkavállalót kezelni és ez alapján ki kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon, s a továbbiakban saját jogú nyugdíjasként számfejteni, vagy továbbra is kell vonni tőle a vonatkozó járulékokat, meg kell fizetni utána a munkáltatói terheket, és majd a nyugdíjhatározat megérkezését követően kell a nyugdíjmegállapítás napjára visszamenőleg jelenteni a biztosítási jogviszonya megszűnését, és a nyugdíjmegállapítás napjáig visszamenőleg újra számfejteni a dolgozót saját nyugdíjasként, és önellenőrizni az így érintett hónapo(k) 08-as bevallását? – sorolta a különféle eshetőségeket olvasónk.

Ha a jogszabályoknak megfelelően jár el a foglalkoztató, akkor a nyugellátás megállapításáig, de legalábbis az előleghatározat megérkezéséig nem kezeli nyugdíjasként a munkavállalót, és nem jelenti be a biztosításának megszűnését a T1041-es nyomtatványon

– húzta alá szakértőnk. Ha nem így tesznek, akkor a munkavállaló – az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 7. paragrafusának 10. pontja alapján – akár be nem jelentett foglalkoztatottnak is minősülhet.

Ugyanakkor a gyakorlatban általában a nyugdíjigényben megjelölt naptól nyugdíjasnak tekintik a dolgozót a munkáltatók, hiszen ellenkező esetben – az esetek 99,9 százalékában – önellenőrzésre lenne szükség.

A korhatárt betöltött igénylők esetében szinte bizonyosra vehető a nyugdíjjogosultság megléte. Ám, ha a foglalkoztató biztosra akar menni, akkor csak a határozat jogerőssé (véglegessé) válásától tekinti nyugdíjasnak a dolgozóját, hiszen a munkavállaló akár vissza is vonhatja igényét – magyarázta Széles Imre.

Hasonló problémát jelent ez az egyéni és társas vállalkozók esetében is. Speciális előírás nincs: a foglalkoztató vagy ragaszkodik a határozathoz, és ezzel vállalja az önellenőrzést, vagy rugalmasan elfogadja a munkavállaló nyilatkozatát, illetve az igény benyújtásáról kapott visszaigazolást.

Forrás: adozona.hu

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ