A szaktárca szerint az Alkotmánybíróság tavalyi határozata valójában nem azt állapította meg, hogy a rokkantsági nyugdíjasokat jogtalanul és alaptörvény-ellenesen érte kár. Viszont az is kiderül, hogy bár a március 31-i határidőre nem készültek el egy a helyzetet rendező jogszabállyal, de valamin mégis dolgoznak – írja  napi.hu.

A nyugdíjrendszer 2012. január 1-jétől történt átalakulása a társadalom jelentős csoportját alkotó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok számára nagyon komoly változást hozott, ami sokak esetében az addigi jövedelmük csökkenését, elvesztését, valamint életkörülményeik jelentős negatív változását is eredményezte anélkül, hogy egészségi állapotuk javult volna - így kezdődött az a március végén az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja által beterjesztett törvénycsomag, amelyben a párt a kormányt rá akarta bírni, hogy tegyen eleget az Alkotmánybíróság által elvárt feladatnak, hogy rendezzék a megváltozott munkaképességűekről szóló szabályozást.

Az Ab azt panaszolta, hogy a kormány hét évvel ezelőtti lépése hátrányosan érintette a már állományban lévőket, mivel akkor jelentősen visszaesett a nekik járó juttatás összege.

A szocialista Tóth Bertalan amellett, hogy beadták a jogszabály-javaslatot, most írásbeli kérdésben fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy mikorra várható - ha egyáltalán - a kifogásolt törvény megváltoztatása. Rétvári Bence államtitkár válaszában viszont azt bizonygatta, hogy nem kötelezték módosításra a kormányt.

Az Alkotmánybíróság a rokkantsági ellátások átalakításának alkotmányosságát korábban már vizsgálta. A 3252/2017. (X. 10.) AB végzésében 2017-ben megállapította, hogy az Alaptörvényben rögzített tulajdonhoz való jog sem jelenti azt, hogy az egyszer megállapított juttatást utóbb ne lehetne felülvizsgálni és az érintett állapotának függvényében azon változtatni. Tehát az ellátórendszer módosítása nem volt igazságtalan, és alaptörvény-ellenes

- állítja levelében.

Viszont kitért a tavaly novemberi Ab-határozatra is, amely viszont azt is megállapította, hogy az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatot mulasztott el, amikor "nem alkotott olyan szabályokat, melyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározása során a tényleges fizikai állapotjavulás mértékének, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét."

Ki kell emelni azt is, hogy már a rokkantsági nyugdíjak megállapításakor is tartalmazta a jogszabály a felülvizsgálat és ezzel együtt állapotváltozás esetén a rokkantsági nyugdíj változásának lehetőségét. Így a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény sem előzmények nélkül rendelkezik a felülvizsgálatról és az ellátás összege változásának lehetőségéről. Ki kell mondani azt is, hogy ez a gyakorlat a 2012. évi átalakítást követően sem változott

- tette még hozzá Rétvári.

Viszont valamiféle módosításra ettől még készül a kormány a korábbi támogatások felülvizsgálatában, ugyanis a válaszban az államtitkár közli, hogy "a fizikai állapotváltozás mértékének visszamenőleges megállapítása orvosszakmai szempontból is komoly feladat, ezért a jogszabály módosítására akkor kerülhet sor, amikor minden érintettre tekintettel megnyugtató, és megvalósítható megoldás születhet." Az államtitkár azt is közölte, hogy az Alkotmánybíróság határozatában szereplő szakértői munka jelenleg is zajlik.

A jelenleg is hatályos szabályozást viszont azzal védte, hogy annak célja az volt, hogy a korábbi szerteágazó ellátórendszerből egy egységes, az orvosi, foglalkozási és szociális szempontokat is figyelembe vevő komplex minősítésen alapuló, és biztosítási elven működő rendszer jöjjön létre. Szerinte ez erősítette a rehabilitáció szerepét, hogy visszataláljanak az érintettek a munka világába, amit megerősítettek az olyan intézkedésekkel, mint a Rehabilitációs Kártya bevezetése. Ez ugyanis a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatójának biztosított adó és járulékkedvezményt, de idén év eleje óta még egyszerűbb ennek ügyintézése. Statisztikával érvelve a rendszer mellett, felhozta, hogy januárban több mint 37 ezer munkáltató közel 7 500 munkavállalójára tekintettel vette igénybe a kedvezményt.

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottságának aránya 2010-ben 1899 volt, ez napjainkra 41,690-ra emelkedett

- zárta a levelét.

Forrás: napi.hu

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ