Ingyenes étel-italfogyasztás, játékterem a munkahelyen, extra szolgáltatások (kocsimosás, masszázs, VIP egészségügyi ellátás stb.) a munkáltatótól... Mind-mind olyan szokatlannak tűnő juttatások, melyek egy-egy jól behatárolt munkáltatói cél elérését támogathatják – olvasható a Portfolio oldalán.
Bizony vannak olyan munkavállalók, akik megszerzéséhez, megtartásához a juttatással, ösztönzéssel foglalkozó szakembereknek alaposan át kell gondolni, hogy mi is lesz a célravezető. Miután kitaláltuk a megoldást jön az újabb, már szárazabb kérdés:
Mennyit is adózzunk ezután?
Ha ingyenesen vagy kedvezményesen terméket vagy szolgáltatást ad a munkáltató a munkavállalónak, akkor bizony számolnia kell a juttatások adóterheivel is. Alapvetően a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a juttatások után jövedelemként kell adóznunk, hacsak valamilyen mentesítő elv miatt nem kapunk kedvezőbb közterhet. Az egyik ilyen mentesítő elv, hogy a juttatás nevén nevezve szerepel a törvényben, mint adómentes elem, vagy éppen béren kívüli juttatásként, egyes meghatározott juttatásként sorolja fel ezeket az adótörvény.
Míg az adómentes elemek után nem kell közterhet fizetni, addig a béren kívüli juttatások közterhe 2015-ben 35,7 százalék, az egyes meghatározott juttatásoknál összesen 51,17 százalékot tesz ki a személyi jövedelemadó és EHO teher. (A személyi jövedelemadó jövő évre várható csökkenésével természetesen ezek a terhek is 34,51 illetve 49,98 százalékra csökkennek.)
A személyi jövedelemadó törvényben szereplő nevén nevezett béren kívüli juttatások az Erzsébet-utalvány, Széchenyi Pihenő Kártya, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, pénztári hozzájárulások stb. Ezeknél pontosan megfogalmazza a törvény, hogy a hozzájuk tartozó egyedi és éves keretösszegekig béren kívüli juttatásként adóznak, efelett egyes meghatározott juttatásként kell fizetnünk a terheket. Hasonlóan a csekély értékű ajándék például egyes meghatározott juttatásként szerepel a törvény szövegében.
Jól ismert adómentes elemek - melyek szintén szerepelnek a törvényi felsorolásban - a sportrendezvényre, kulturális szolgáltatásra szóló belépő, az egészségbiztosítás, a bölcsődei szolgáltatás stb.
Ha a munkáltatói célok megvalósításához a törvényben leírt elemeket használunk, akkor tehát konkrét iránymutatást kapunk az adóteher kiszámításához. Így a munkáltatói célokhoz illeszkedő kedvező adózású elemekkel különösen kedvező költségű juttatásokat adhatunk.
Mi történik akkor, ha olyan juttatást ad a munkáltató, ami nem szerepel listázva az adótörvényben?
Például egy extrém munkáltató ajándék madárpókkal csábítaná magához a speciális dolgozói célcsoportját. Nyilván a madárpókot hiába is keresnénk nevén nevezve a személyi jövedelemadóról szóló törvényben. Ilyenkor a törvény a juttatás feltételei alapján segít meghatározni a közterheket.
Ha minden szabályt nélkülöz a szőrös rovarok osztogatása, akkor bizony jövedelemként kell adóznunk utána. Ha azonban mindenki, egyenlő feltételekkel kap ilyet, akkor máris egyes meghatározott juttatásként 51,17% lesz a közteher.
Ugyanígy élvezhetjük a kedvezőbb adózás feltételeit, ha egy szabályzatban meghatározzuk azoknak a dolgozóknak a csoportját, akik részesülnek a juttatásból, és a csoportalkotásnál nem veszünk figyelembe teljesítmény kritériumot.
Érdemes tehát a szokatlan juttatások esetén is odafigyelni a kiadás módjára, hiszen egy kis odafigyeléssel, egy rövid szabályozással sokat csökkenthetünk az adóterheken.
Fata László cafeteria szakértő
Forrás: Portfolio
