Miközben a dánok heti 38 órát dolgoznak, a magyarok hivatalosan 40,6-ot, valójában pedig egyes szakmákban több mint 50-et – írja a Népszava.

 A növekvő munkaerőhiány miatt a magyar állam és a piaci cégek is előszeretettel túlóráztatnak, és ezt – mint arra a Policy Agenda munkatársai rámutattak –, meg is tehetik a munkaügyi ellenőrzések drasztikus csökkentése miatt. Az Eurostat nyilvántartása szerint a túlórákkal együtt jegyzett heti munkaidő 2017-ben a görögöknél elérte a 44,4 órát, a dánok pedig már alig töltenek 38 óránál többet a munkahelyükön. Magyarországon hivatalosan 40,6 óra a heti munkaidő, körképünk azonban azt igazolja, a valóságban ennél sokkal több. Egy szakszervezeti vezető szerint például azt mondta:

ha egy pedagógus tisztességesen felkészül az óráira, akkor legalább heti 50 órát dolgozik. Az egészségügyben pedig a dolgozók egyharmada teljesít heti 50 óránál többet teljesít.

A többletmunka nagyságára utal a túlórák száma is. A tízezer Volán sofőr havonta 36 órát tölt pluszban a munkahelyén, a BKV járművezetők kitöltik az évi 300 órás keretüket.

Hivatalosan csak a versenyszféra dolgozóinak 17 százaléka túlórázott 2016-ban, a közszférában pedig mindössze 7 százalékos volt ez az arány. Ugyanakkor a Policy Agenda bemutatta, hogy az utóbbi hat év vizsgálatai szerint a munkaidő-nyilvántartás a dolgozók ötödénél pontatlan volt. Ezt igazolja a verseny- és a közszféra több ágazatát érintő körképünk, ami sötét valóságot mutat be.

A hét ágazatban jelenlévő Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) működési területén a kollektív szerződések háromnegyede 300 órás túlóra maximumot rögzít

– összegezte az adatokat a szervezet elnöke. Székely Tamás azt tapasztalja, ha egy területen a dolgozókat már taszítja a rengeteg pluszmunka, a cég vezetése gyorsan reagál, békén hagyja az embereket, inkább a hatékonyságon, a munkaszervezésen próbál javítani. Ahol azonban nagyon alacsonyak a bérek, ott a dolgozók a megélhetésért több túlórát is hajlandók vállalni.

Székely Tamás is megerősítette lapunknak, hogy

sok helyen trükköznek a munkaidő nyilvántartással, mert nem kell ellenőrzéstől tartaniuk.

Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke arról tájékoztatott: a 17 ezer fős társaságnál 2018-ban a túlórák száma meghaladta az egymilliót, ami 17 százalékkal magasabb a 2017-es adatnál.

A majdnem tízezer buszvezetőt foglalkoztató regionális közlekedési központok és a Volánbusz Zrt. járművön dolgozó munkatársai átlagosan 18 órát túlóráznak havonta – mondta a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke. Baranyai Zoltán hozzátette, a sofőrök ugyanennyi időt töltenek a munkahelyükön rendelkezésre állási idő címén, ami a jogszabály alapján nem munkaidő. Régiónként eltérő mértékben, de összesen több mint 41 ezer nap szabadságot nem tudtak kiadni a közlekedési központok tavaly a buszvezetőknek. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke is azt hangsúlyozta,

a BKV-nál is bevett módszer, hogy a létszámhiány miatt keletkező lyukakat túlórákkal próbálják betömködni.

A cég kimeríti a kollektív szerződésben kialkudott 300 órát – tette hozzá Naszályi Gábor.

Igaz, a dolgozók is szívesen vállalnak túlórát, e nélkül ugyanis lényegesen csökken a jövedelmük.

A piaci cégek szinte mindig kifizetik a ledolgozott túlórákat, de ez az állami munkahelyekre nem mindig igaz – emelte ki a Liga Szakszervezetek egyik több ágazat munkájára rálátó szervezési koordinátora. Trembulyák Péter azt is megemlítette, terjed, hogy a dolgozók A munka törvénykönyvében lehetővé tett 250 óra pluszmunka felett elvárt teljesítményért dupla bért kérnek.

Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke kiemelte, még a pontos létszámadatokat sem kapnak a vezetőktől, nemhogy a túlórákat mérnék valahogy. Beosztott dolgozók úgy nyilatkoztak a Népszavának, állandó stresszben élnek a nagyon rövid határidőkkel érkező feladatok miatt, az irodában vagy otthon sokszor dolgoznak tovább a munkaidő végénél, pénzt pedig nem látnak érte.

Egyedül az Állami Számvevőszék írta azt, hogy a „munkaidő nyilvántartása elektronikus formában, ezt a célt szolgáló szoftverrel történik”. Ez utóbbi kapcsán érdemes megemlíteni: Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője szerint,

ha a kormány sikeresen bevezette az online számlázást, ugyanígy csak döntés kérdése lenne egy online munkaidő nyilvántartó rendszer megszervezése is.

Forrás: Népszava

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ