Új szociális hozzájárulási adótörvény 2019-től

A 2019-től hatályba lépő új Szocho tv. alapvetően az eho integrációjával és a kedvezményrendszer átalakításával hoz újat a jelenlegi szabályozáshoz képest. Négy dologra is érdemes fokozottan figyelniük a társaságoknak: mely kedvezményeket vehetnek igénybe folytatólagosan a régi szabályok alapján, melyek érvényesíthetők az új szabályok alapján, milyen kedvezmények kerülnek kivezetésre, illetve mely kedvezmények érvényesíthetők visszamenőlegesen akár önellenőrzéssel is. Az rsm.hu írása.

Megszűnt az eho 2019-től, csak a szocho maradt

Az eho megszűnésével gyökeresen átalakul az a tradicionálisnak mondható szemlélet, amely adózási szempontból aszerint tett különbséget egyes jövedelemtípusok adókezelése között, hogy azok

a biztosított magánszemély foglalkoztatási jogviszonyban kifejtett tevékenységéhez, vagy
a magánszemély egyes vagyonelemeinek hasznosításához kapcsolódnak.

Az előbbi logika mentén 2018. december 31-ig főszabály szerint szocho terhelte a magánszemély önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmeit, ugyanakkor nem terjedt ki a szocho hatálya a

a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmei közül az ingatlanbérbeadásra, illetve a gazdasági tevékenység keretében történő ingatlanértékesítésre,
egyéb jogcímen megszerzett jövedelmekre (pl. önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések, alacsony adókulcsú államból kapott osztalék és kamat stb.)
egyes elkülönülten adózó jövedelmekre (mint pl. az osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont vagy értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem stb.),
a külföldi előadóművész jövedelmére valamint a kifizetői adóteher mellett adható béren kívüli, egyes meghatározott juttatásokra és a kamatkedvezményből származó jövedelmekre sem.

A kivételként említett jövedelmek korábban a 14, illetve 19,5 százalékos eho hatálya alá tartoztak, bár ez nem minden esetben jelentett tényleges eho-terhelést is egyben. Például az ingatlanbérbeadást 2018-tól kezdődően nem terhelte 14 %-os eho, illetve az elkülönülten adózó jövedelmek, továbbá a külföldi előadóművészek jövedelme esetében a 450.000,- Ft-os hozzájárulás-fizetési felső határelérése miatt nem merült fel minden esetben adófizetési kötelezettség.

2019-től megszűnik az itt vázolt distinkció, így egységesen egykulcsos, 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó fogja terhelni valamennyi előbb említett jövedelemtípust.

A szocho terhelés értékhatára

Az adóterhelés szempontjából ennek az alábbi jelentősebb következményei lesznek:

a jövedelemkorlátig 2019-január 1-től a 15 százalék szja mellett 19,5 százalék szocho-t kell fizetni (az eddigi 14 százalékos eho helyett) az elkülönülten adózó jövedelmek (pl. osztalék, árfolyamnyereség),illetve a külföldi előadóművész jövedelme után;
a béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya) adóterhe az eho-szocho integráció és az 1,18-as szorzó eltörlésének együttes hatására az eddigi 34,22 százalékról 34,5 százalékra emelkedik, az egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem (adóterhe 40,71 százalék),valamint az egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek adóterhe (34,5 vagy 28,98 százalék) viszont átmenetileg stagnál.

A külön adózó , illetve a külföldi előadóművészek jövedelmei kapcsán kiemeljük, hogy azok után abban az esetben fog tényleges szocho-fizetési kötelezettség felmerülni, ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó és elkülönülten adózó , valamint a külföldi előadóművész jövedelmei összesen nem érik el a minimálbér (2019-től 149 000 Ft) huszonnégyszeresét (3 576 000 Ft). Ez a hozzájárulás-fizetési korlátra lefordítva azt jelenti, hogy a korábbi 450 000 Ft-ról 697 320 Ft-ra emelkedett a limit, azonban ez gyakorlati tapasztalataink szerint a külföldi előadóművészek esetében tipikusan nem eredményez mentesülést a szocho alól A jövedelemkorlátba tehát nem kell beszámítani a kifizetői adóteher mellett adható juttatásokat. Az előzőekben leírtak azt jelentik, hogy ha pl. egy cég magánszemély tulajdonosának havi bérjövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét, akkor az osztalék után már nem kell szochót fizetnie.

Milyen szocho kedvezmények érhetők el 2019-ben?

Általánosságban elmondható, hogy 2019-től

emelkedik a szocho-kedvezmények mértéke, ugyanis azok mértéke az eddigi 100 000 forint helyett a minimálbérhez kötődik,
részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem kell arányosítást alkalmazni, illetve
egyes kedvezmények igénybevétele adminisztratív szempontból is egyszerűbb lesz.

2019. január 1-től jelentősen átalakul a szocho -kedvezmények rendszere.

Az alábbi táblázatban foglaltak szerint az új Szocho tv. alapján adható kedvezmények mindenekelőtt a munkaerőpiacra lépést ösztönzik, míg átmeneti rendelkezés alapján 2019-től érvényesíthetőek olyan jelenleg is meglévő kedvezmények, amelyeknek érvényesítése 2018. december 31-én folyamatban van. Amennyiben 2018-ban nem áll rendelkezésre az a kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolás, úgy a kedvezményt önellenőrzéssel lehet figyelembe venni.

Az átmeneti rendelkezés alapján 2019. január 1-jét követően - 2018. december 31-én fennálló jogosultság alapján - továbbra is érvényesíthető, a „régi Szochó tv.” alapján adható adókedvezmények
legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után igénybe vehető 2 éves időtartamú kedvezmény		A 2018. december 31- szabályok alkalmazhatóak az érvényesítésre nyitva álló időintervallumban, amennyiben a kedvezmény érvényesítése 2018. december 31-én már folyamatban van
tartósan álláskereső után érvényesíthető 2 + 1 éves időtartamú kedvezmény		A 2018. december 31- szabályok alkalmazhatóak az érvényesítésre nyitva álló időintervallumban, amennyiben a kedvezmény érvényesítése 2018. december 31-én már folyamatban van
anyasági ellátásban részesülő munkavállaló után igénybe vehető 2+ 1 , illetve 3+2 éves kedvezmény,		A 2018. december 31- szabályok alkalmazhatóak az érvényesítésre nyitva álló időintervallumban, amennyiben a kedvezmény érvényesítése 2018. december 31-én már folyamatban van
szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye		A 2018. december 31- szabályok alkalmazhatóak az érvényesítésre nyitva álló időintervallumban, amennyiben a kedvezmény érvényesítése 2018. december 31-én már folyamatban van
a régi Szocho tv. 462/H. § szerinti K+F kedvezmény		érvényesítésére nyitva álló határidő lejártáig a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint érvényesítheti azzal, hogy ezen adókedvezmény összege nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában az új Szocho tv. 16. § szerinti K+F kedvezmény után fennmaradó adókötelezettség összegét.
2019. január 1-től az új Szocho tv. alapján adható kedvezmények
közfoglalkoztatottak után	a jelenlegihez képes változatlan tartalom; Mérték: közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a garantált közfoglalkoztatási bér 130 %-a után az adómérték 50 %-a (9,75%); más kedvezmény nem érvényesíthető emellett
szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók	FEOR-08 9. főcsoport, 6. főcsoport 61. csoport, 7/7333, 8/8421; Mérték bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér (149.000 Ft) után az adómérték 50 %-a (9,75%);
munkaerőpiacra lépők után kedvezmény	megelőző 275 napon belül 92 nap biztosítási jogviszony (csed, gyed, gyes, gyet, közfoglalkoztatás nem számít bele); ismételt munkába állás is számít); Igazolás alapján! feltételeket a NAV igazolja majd a bejelentés vagy a 08-as bevallásban tett kérelem alapján; Mértéke: bruttó munkabér, max. a minimálbér (149.000 Ft) után az adómértékkel (19,5 %) számított összeg az első két évben, az adómérték 50 %-ával (9,75 %) számított összeg a harmadik évben;
3 vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők kedvezménye	Mérték: bruttó munkabér, max. a minimálbér (149 000 Ft) után az adómértékkel (19,5 %) számított összeg az első három évben, negyedik-ötödik évben 50 % (9,75%); Feltétel: igazolás a NAV-tól, családtámogatási szervtől; a kedvezményjogosultságot nem érinti, ha az anya családi pótlékra való jogosultsága megszűnik a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt
megváltozott munkaképességűek után érvényesíthető kedvezmény	munkáltatót, egyéni vállalkozót, társas vállalkozást a tagja után; rehabilitációs hatósági igazolás kell, mely szerint max. 60 %-os egészségi állapota van (vagy rokkantsági rehab ellátásban részesül); Mértéke: adóalap, de legfeljebb a minimálbér (149.000 Ft) kétszerese után az adómértékkel (19,5%) számított összeg; jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe a kedvezmény
kutatók foglalkoztatásának a kedvezménye	változatlan feltételekkel; Mértéke: tudományos fokozattal rendelkező esetén a bruttó munkabér, de max. 500 ezer Ft után az adómértékkel (19,5%) számított összeg; hallgató vagy doktorjelölt után a bruttó munkabér, de max. 200 ezer Ft után az adómérték 50 %-ával (9,75 %) megállapított összeg
K+ F kedvezmény	Mértéke: K+F tevékenység közvetlen bérköltségének az adómérték 50 %-val (9,75%) számított összeg ; Tao adóalap-kedvezmény párhuzamosan nem vehető igénybe
védett korban lévők kedvezménye	Mértéke: bruttó bére, de legfeljebb a minimálbér (149.000 Ft) 4-szeresének az adó mértékével (19,5% számított összege; Igazolás kell.

2018. december 31-el kivezetésre kerültek az alábbi kedvezmények

25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló utáni kedvezmény;
Karrier Híd kedvezmény;
rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény,
részmunkaidős kedvezmény (pl. pályakezdő fiatalok, 50 év feletti munkanélküliek, gyermek gondozását, családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásához kapcsolódóan)

Megjegyezzük, hogy 2019-től nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni azokban az esetekben, amikor nem merül fel szocho-fizetési kötelezettség.

Valamennyi kedvezményre vonatkoznak majd azok az elvi jellegű korlátozások, melyek szerint a kifizető ugyanazon természetes személy után csak adókedvezményt vehet igénybe, illetve a munkáltató a személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató folytathatja a kedvezmény érvényesítését a fennmaradó időszakra.

A kivásokat is érintik a változások!

Bár 2019-től a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások is KIVA-alapot képeznek személyi jellegű kifizetésként, ugyanakkor a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét továbbra sem kell figyelembe venni a KIVA-alap meghatározása során.

Kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül az a személy, aki után a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után, munkaerőpiacra lépők után, három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után, megváltozott munkaképességű munkaviszonyban/tagi jogviszonyban álló személy után, doktori vagy magasabb tudományos fokozattal/tudományos címmel rendelkező kutató/fejlesztő, illetve doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt után, K+F tevékenység után érvényesíthető kedvezményeket vesznek igénybe.

Forrás: rsm.hu