Január 1-jétől értékbeli korlátot is vizsgálnia kell a munkáltatónak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításakor, ha a munkavállalónak kedvezményes lakáscélú hitelt ad. Az értékbeli korlát vonatkozik az önkormányzat által a magánszemélynek adott hitelekre is. Ezentúl kizárólag a lakás bővítéséhez nyújtott hitel esetén van jelentősége a lakószoba fogalmának – hívja fel a figyelmet tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A változás következtében a hitel összege a 10 millió forintot nem haladhatja meg a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt.

A 10 millió forintos értékhatár megállapításakor a 2019. január 1-je után folyósított lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni.

A lakáscélú hitellel kapcsolatos értelmező rendelkezések – a lakásvásárlás, építés, korszerűsítés, akadálymentesítés fogalma – átkerülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletéből a 72. paragrafus (5) bekezdésébe.

A módosítás törli a feltételek közül a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, ehhez kapcsolódóan a méltányolható lakásigény mértékét és az együtt költöző, együtt lakó családtagokat meghatározó fogalmakat.

Ezentúl kizárólag a lakás bővítéséhez nyújtott hitel esetén van jelentősége a lakószoba fogalmának.

Lakószobának számít a legalább két méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség. A nyolc négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű lakóhelyiség nem minősül lakószobának. A nyolc négyzetméternél nagyobb, de tizenkét négyzetméternél kisebb alapterületű lakóhelyiségek esetében pedig két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe.

Forrás: Adózóna

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ