A 2018. július 25-ét követő kezdő időponttól megállapított öregségi nyugdíjaknál, beleértve az öregségi teljes és résznyugdíjat, valamint a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását is már nem jogosultsági előfeltétel a biztosítási jogviszony megszüntetése a nyugellátás kezdő időpontjában – írja az ado.hu.

A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény 22. §-a módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-át . A módosítás 2018. július 26-án lépett hatályba.

A hatályos szabályozás szerint a 2018. július 25-ét követő kezdő időponttól megállapított öregségi nyugdíjaknál, beleértve az öregségi teljes és résznyugdíjat, valamint a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását is már nem jogosultsági előfeltétel a biztosítási jogviszony megszüntetése a nyugellátás kezdő időpontjában.

A Tny. 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

 Öregségi nyugdíjkorhatár

A Tny. 18.§ (1) bekezdése szerint öregségi nyugdíjkorhatár annak a személynek

  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

2019-ben az 1955-ben születettek töltik be nyugdíjkorhatárukat.

Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Életkorára tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik

Korábbi szabály –a biztosítási jogviszony megszüntetése – itt van a változás

  1. január 1-i időponttól nemcsak az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, hanem azt követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhatott munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködött, nem lehetett főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhatott díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

A követelmény kiterjedt a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

A biztosítási jogviszony

  • sem Magyarországon,
  • sem – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében  – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
  • sem – a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban

nem állhatott fenn.

Annak továbbra sem volt akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.

Változás 2018. július 26-tól

Akinek az öregségi nyugellátását (teljes, vagy résznyugdíját, nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását) 2018. július 25-t követő kezdő időponttól, azaz július 26-tól, vagy későbbtől állapítják meg, már nem kell megszüntetnie biztosítási jogviszonyát a nyugdíj igénybevétele érdekében.
  1. július 26. előtti kezdő időpontú megállapításnál a korábbi szabályok alkalmazandóak, tehát a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)-b), és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyokat meg kell szüntetni a nyugdíj megállapítás kezdő időpontjára nézve.

Mivel a nyugellátás kezdő időpontját, ha a jogosultsági feltételek ( korhatár betöltése, szükséges szolgálati idő megszerzése, a „nők 40”-hez a jogosultsági idő megléte) fennállnak, a nyugdíj igénylő szabadon választhatja meg, célszerű az új szabályozást is figyelembe venni a folyósítási kezdő időpont meghatározásakor.

Az egyéni vállalkozói jogviszony, társas vállalkozói jogviszony öregségi nyugdíj igénybevételéhez történő megszüntetése eddig sem volt szükséges, mert ezek a jogviszonyok a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységű jogviszonyokká váltak a nyugdíj megállapításával

A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat július 26-tól nem kell megszüntetni a korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, és az átmeneti bányászjáradék igénybevételéhez sem.

Ezeknél az ellátásoknál július 25. utáni kezdő időpontú esetekben vállalkozói tevékenységnél az egyéni vállalkozói jogviszonyt nem kell szüneteltetni az ellátás megállapításhoz, és nem kell megszüntetni a személyes közreműködést a társas vállalkozás tevékenységében társas vállalkozói jogviszonyban sem.

Akiknek nem javasolt ezzel az új lehetőséggel élni

Az öregségi résznyugdíj arra az esetre igénybe vehető nyugellátás, amikor a nyugdíjkorhatárt betöltött személy ebben az időpontban nem rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év szolgálati idővel, de van legalább tizenöt év szolgálati ideje.

Ha az egyéni élethelyzet megkívánja már ebben az időpontban a nyugdíjba vonulást személyes körülmények miatt, vagy azért, mert a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő megszerzésére nincs reális lehetőség, a résznyugdíj is megoldást jelenthet, bár a rövid szolgálati idő miatt a nyugdíj összege nem lesz túl előnyös.

Abban az esetben azonban, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött személy biztosítási jogviszonya, például munkaviszonya fenntartása mellett igényli ezt a nyugellátást, előnytelen helyzetbe hozza magát.

A nyugdíj megállapításától ugyanis tovább folytatott munkája ellenére nem szerezhet további szolgálati időt, így kizárt az a lehetőség, hogy munkaviszonyával elérhesse a húsz év szolgálati időt, és öregségi teljes nyugdíjra lehessen jogosult, vagy ha azt nem is éri el, de a megszerezhető további szolgálati idő révén magasabb összegű lehessen majd a későbbiekben igényelt résznyugdíja.

Vagyis ha úgyis tovább szeretne dolgozni a korhatárt betöltött, de húsz évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy, jobb várni a nyugdíj igénylésével résznyugdíjra vonatkozó jogosultság esetén, hogy ne zárjuk ki a szolgálati idő növekedését.

Forrás: ado.hu

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ