Az Adózóna olvasója azt kérdezte, alkalmazhatók-e a mezőgazdasági idénymunkára felvett munkavállalók a munkaidőkeret szabályai szerint. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
A kérdés konkrétan így szólt: "Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó társas vállalkozásunk 2019. januártól alkalmaz munkavállalókat. Munkakörük – a mezőgazdaság sajátosságait figyelembe véve – túlnyomóan idényjellegű feladatokat tartalmaz. Alkalmazhatjuk-e ezeket a munkavállalókat a munkaidőkeret szabályai szerint? Maximálisan hány havi munkaidőkeretet köthetünk ki? Olyan esetben is használható ez a foglalkoztatási forma, ha a munkaidőkeret kezdetekor a mezőgazdasági munkálatok még nem kezdődtek meg, mert például március hónapban van szükség túlmunkára? Kezdhet-e a munkavállaló pihenőidővel, amit majd a márciusban feltorlódott túlmunka után kompenzálunk?"
A munkaidőkeret a rugalmas foglalkoztatás egyik eszköze. Azt jelenti, hogy
alapul veszünk egy hosszabb időszakot (pl. 6 hónnapot), kiszámoljuk, hogy erre az időszakra hétfőtől péntekig (azaz általános munkarendben) mennyi munkanap jut és ez lesz a keret alatt beosztható munkaóra mennyiség.
Természetesen a munkaidő-beosztásnál figyelni kell a napi, heti munkaidő korlátaira, a pihenőidőkre, szabadságra stb.
A munkaidőkeret számítása és időtartama a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) rendelkezései szerint a következőképpen alakul:
- § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.
(2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.
(4) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.
- § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
(2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét
- a) a megszakítás nélküli,
- b) a több műszakos, valamint
- c) az idényjellegű tevékenység keretében,
- d) a készenléti jellegű, továbbá
- e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben
foglalkoztatott munkavállaló esetében.
(3) A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap.
(4) A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.
A munkaidőkeret lényege éppen az, hogy egyenlőtlenül kerül a munkaidő az adott időszakon belül szétszórásra, így nem jelent problémát az, hogy a keret elején nincsen beosztva munkaidő.
Az Mt. 101. § (3) (c) bekezdése alapján ráadásul idényjellegű munka esetén havonta mindösszesen egy pihenőnapot kell beosztani a munkavállalónak, így amikor szükség van a munkájára, akkor lehet munkát elrendelni. A hiányzó pihenőnapokat pedig megkapta korábban.
Az Mt. 104. § (2) (d) bekezdés alapján a napi pihenőideje is csupán 8 óra lesz.
Amikor a keret lejárt, össze kell számolni a beosztott munkát, és akkor kell majd megállapítani, hogy történt-e túllépés, melyet kompenzálni kell. Amennyiben kevesebb munkaidő kerül beosztásra, annak nincsen jelentősége (ki kell fizetni napi 8 órával).
Forrás: adozona.hu
