Az önellenőrzésre az adózó önadózás esetén jogosult, de nem kötelezett. Az adózónak saját magának kell megállapítania és bevallania az adóját és költségvetési támogatását, ezért az ezekkel kapcsolatos tévedését is utóbb lehetősége van korrigálni az elévülési időn belül – olvasható az ado.hu-n Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetőjének cikke.

Az önellenőrzéssel az adózó helyesbíti és bevallja az adó, illetve a költségvetési támogatás alapját, valamint az adó és költségvetési támogatás összegét, megállapítja és bevallja az önellenőrzési pótlékot és ezeket egyidejűleg meg is fizeti.

Melyek az önellenőrzés feltételei?

Mit jelent az önellenőrzési szándék bejelentése?

Az önellenőrzési szándékot az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével az adóhatósághoz bejelentheti, de ez nem feltétele az önellenőrzésnek. Ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés. A bejelentés megtételétől számított 15 napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzés nem indítható.

Melyek az önellenőrzés korlátai?

• Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó az adóról egyáltalán nem nyújtott be adóbevallást.

• Az önellenőrzés korlátja az is, ha megindul az ellenőrzés. Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti.

• Csak akkor kerülhet sor önellenőrzéssel történő bevallás-korrekcióra, ha az adózó az adó alapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg vagy bevallása számítási hiba, vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás. Ezért nincsen helye önellenőrzésnek, ha az adózó az adóbevallás, a költségvetési támogatás igénylése során nem tévedett, hanem a körülmények rossz mérlegelése vagy egyéb ok miatt nem használt ki valamely nyitva álló lehetőséget. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Az adózó az adókedvezményt azonban utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve igénybe veheti, amennyiben a vonatkozó anyagi jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

• Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli. Ez nem minősül önellenőrzésnek.

• Ha az adózó a bevallás önellenőrzése következtében jogosulttá válik arra, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályozás alapján nyilatkozatot tegyen, és ezt választja, az önellenőrzési lap mellékleteként köteles a bevallás kiegészítő nyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványt kitölteni és benyújtani.

• Nincs helye önellenőrzésnek az adó megállapításához való jog elévülése esetén. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

Hogyan hat az önellenőrzés az elévülési időre?

Az önellenőrzés – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az elévülést megszakítja, azaz az elévülési idő újra kezdődik.

Mi történik az elévülési időn túl hozott bírósági döntés esetében?

Ha bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására. Az önellenőrzéssel érintett kötelezettség ellenőrzésére az adóhatóság az önellenőrzés beérkezésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a bíróság ítéletével érintett adómegállapítási időszak már ellenőrzéssel lezárt, az adókötelezettséget az adóhatóság az adózó kérelmére ismételt ellenőrzés keretében rendezi.

Mit jelent az önellenőrzésre történő felhívás?

Az önellenőrzésre történő felhívás lényege, hogy az állami adó- és vámhatóság az adózót önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel a támogató eljárás keretében, vagy, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok összevetése alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg vagy valószínűsít. Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.

Ha az önellenőrzésre felhívásra a költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidőn belül kerül sor, a felhívás kiadmányozásától az önellenőrzés beérkezéséig, de legfeljebb a felhívás közlését követő 30. napig a kiutalás határideje szünetel.

Melyek az önellenőrzés joghatásai?

Amennyiben az adózó a helyesbített adó-, költségvetési támogatás alapot, adót, költségvetési támogatást bevallja, olyan helyzetbe kerül, mintha eredetileg is helyes bevallást adott volna be. Ebből adódóan az állami adó- és vámhatóság vizsgálata is az önellenőrzéssel helyesbített bevallásra terjed ki, és ehhez viszonyítva állapítja meg az esetleges adókülönbözetet. Amennyiben az adott kötelezettség ismételt önellenőrzése válik szükségessé, akkor a korábbi önellenőrzés és az eredeti bevallás már egy egységet alkotnak, tehát a változást az előzőek szerint korrigált összeghez viszonyítva kell megállapítani.

Az adózó az önellenőrzéssel mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, az adókülönbözet költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével pedig az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól, azaz a pótlék az önkéntes jogkövetéssel a felére vagy ismételt önellenőrzés esetén a háromnegyedére csökken.

Mi az önellenőrzési pótlék lényege?

Az önellenőrzéshez pótlékfizetési kötelezettség kapcsolódhat. Önellenőrzési pótlékot akkor kell felszámítania az adózónak, ha az önellenőrzéssel módosított kötelezettség meghaladja az eredetileg bevallott kötelezettséget, vagy a bevallott támogatási igényjogosultság az önellenőrzés eredményeként csökken. Ellenkező esetben – az adózó javára mutatkozó önellenőrzés esetén – pótlékot nem kell felszámítani.

Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után kell fizetni. Az önellenőrzési pótlék megállapítása önadózással, hatósági aktus nélkül történik. Az önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig kell felszámítani és a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.

Mekkora az önellenőrzési pótlék mértéke fő szabály szerint?

Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része. Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az előzőekben meghatározott mérték másfélszerese.

Amennyiben az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor, vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.

Forrás: ado.hu, NAV 23. számú információs füzet