Akár fél évszázadig is őrizniük kell a munkaügyi iratokat a munkáltatóknak. Egy 2018. december 23-án hatályba lépett törvénymódosítás miatt ugyanis a munkaadóknak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kell megőrizniük a jövedelemre vonatkozó dokumentumokat – írja a Piac és Profit.

Akár fél évszázadig is őrizniük kell a munkaügyi iratokat a munkáltatóknak egy 2018. december 23-án hatályba lépett törvénymódosítás miatt – hívta fel a figyelmet a MAZARS a legújabb elemzésében. A kimagaslóan hosszú időszak oka, hogy az új szabály értelmében

a munkaadók az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni a jövedelemre vonatkozó iratokat, nem csupán a kiállítást követő öt évig. Egy 16 éves munkavállaló diák esetében a várható megőrzési idő 54 év.

A diák munkáltatójának ennyi ideig kell majd őriznie az olyan munkaügyi iratokat, amelyek a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapításához szükséges keresetről, jövedelemről adatot tartalmaznak

– mondta dr. Orosz András, a MAZARS szakértőjeként közreműködő Borsy Ügyvédi Iroda munkatársa.

Ez a kötelezettség akkor sem szűnik meg, ha munkáltató jogutód nélkül megszűnik: ebben az esetben kötelesek bejelenteni az iratok további tárolási helyét az illetékes nyugdíj-biztosítási szervnek. A megőrzési kötelezettség ugyanakkor természetesen nem vonatkozik a munkáltatónál egyéb okból keletkező iratokra, mint amilyen az önéletrajz, a munkavállaló értékelése, az oktatásokon való részvételének dokumentációja. 

Az új előírás egy régi dilemmát old fel. A munkáltató eddig is köteles volt a hatóság kérésére benyújtani a nyugellátás megállapításához szükséges adatokat. Arra viszont nem vonatkozott egyértelmű előírás, hogy a munkáltató az ezeket tartalmazó iratokat – öt éven túl – meddig köteles megőrizni. Épp ezért eddig, ha a munkáltató nem tudta ezeket az iratokat átadni (és ezt válaszában meg is írta) a hatóságnak, akkor nem kellett semmilyen következménnyel számolnia. Ellenben jelenleg, ha figyelmen kívül hagyja a kérést, és semmilyen együttműködést nem mutat, vagy a hatályos szabályozás által megállapított évekre visszamenőleg nem tudja átadni az iratokat – és kimenteni sem tudja magát –, akkor akár több százezer forintos bírsággal is sújtható

– mondta dr. Orosz András.

Az új szabályozás ezt a problémát megoldja, és segíti, hogy a munkavállaló ellátása minél pontosabban megtörténhessen. Fontos, hogy az új előírás csak öt év múlva jelent többletfeladatot a cégeknek, hiszen a jelenlegi munkavállalóival kapcsolatos okmányokat ennyi ideig egyébként is meg kellene őriznie a vállalkozásnak. Ha viszont egy cég jogutód nélkül szűnik meg, az iratok helyére vonatkozó információkat és az esetlegesen elmaradt adatokat már most át kell adni a nyugdíj-biztosítási szervnek. Könnyítés ugyanakkor, hogy továbbra sem lehet számon kérni a 2018. december 23. előtt „eltűnt”, öt évnél régebbi iratanyagot.

Forrás: Piac és Profit

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ