A túlóratörvényről rendeztek vitát csütörtök este a Kossuth klubban. Meghívták a nagy német autógyárak magyarországi vezetőit, de ők nem mentek, mondván, hogy politikai kérdésekben nem nyilvánítanak véleményt. Ott voltak viszont az Audi és a Mercedes szakszervezetisei, akik kivesézték, miért káros a sok túlóra, és miért átláthatatlan a rendszer a munkások számára. S mégis, a dolgozókegy része még több pluszmunkát vállalna. Hogy lehet ez? A 444.hu.

Egyelőre nincs napirenden a túlóratörvény módosítása - mondta újságírói kérdésre Orbán Viktor a csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök most is hangsúlyozta, hogy aki túlórázik, azt ki fogják fizetni, és azt is hozzátette, hogy a magyar kkv-k szenvednek attól, hogy stikliket kell alkalmazniuk, ha túlórában akarnak embereket foglalkoztatni, a törvény ezért nagyobb mozgásteret fog nekik adni.

Orbánnak és a kormánypárti képviselőknek nem hiába kell annyit magyarázniuk a szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett túlóratörvényt:

tényleg nagyon nehéz ezt úgy értelmezni, mint ami a magyar munkások helyzetét könnyíti, és nem elsősorban a cégeknek kedvez.

A törvény kimondja, hogy 2019. januártól a dolgozó hozzájárulásával elrendelhető akár évi 400 túlóra is, és három évre növelhető a munkaidőkeret, amely az elszámolásnál fontos. Palkovics László ITM-miniszter korábban azt mondta, a módosítást a “gazdasági szereplők” kérték.

De kik? Miért jó és miért rossz ez?

Erről szervezett egy vitát csütörtök estére az Új Egyenlőség magazin. A céljuk az volt, hogy az autógyártó cégek képviselői beszélgessenek a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezeti vezetőkkel. Az egyik legnagyobb túlóra-felhasználó ugyanis az az iparág, amelyben a magyar gazdaság meghatározó szereplői, vagyis a német autóipari multik tevékenykednek.

Ez csak félig valósult meg, az Audi és a Mercedes vezetői ugyanis simán lepasszolták a felkérést, mondván, hogy politikai kérdésekben nem nyilvánítanak véleményt.

Ez eléggé kiborította a beszélgetés egyik szervező-moderátorát, Pogátsa Zoltán közgazdászt. Szerinte Németországban egy ilyen válasz “elképzelhetetlen” volna, hiszen a munka, a gazdaság világával kapcsolatos kérdésekről van szó, amely ezeknek a cégeknek a terepe.

Így végül a beszélgetésen kizárólag szakszervezeti vezetők jelentek, akik nem meglepő módon egytől egyig a túlóratörvény ellen foglaltak állást. Érdekes dolgok azonban így is elhangzottak

Az emberek hónapról hónapra élnek, erre itt egy rendszer, amely években gondolkodik

A szakszervezeti szövetségek vezetői mellett a konkrét gyárak, azaz a kecskeméti és a győri autógyár szakszervezeti vezetői is megjelentek.

Ők azt mondták, hogy a dolgozóik sok esetben még a jelenlegi, 2012 óta érvényben lévő túlóra-szabályozást sem tudják lekövetni.

Nem is csoda, rég túl van már azon a munkaidőszabályozás, hogy egy kockás füzetben egy munkás tudja követni, mikor mennyi időt túlórázott, és azért mennyi pénz jár neki pluszban. A törvény megkülönböztet munkaidőkeretet, elszámolási időszakot és persze klasszikus túlórát is. Ez utóbbira mondhatta azt Orbán Viktor, hogy ha azt a melós ledolgozza, következő hónapban megkapja érte a fizetését.

A másik két esetben az Audi Hungária Független Szakszervezet elnökhelyettese, Háromi László szerint sokkal bonyoltultabb a helyzet. Háromi a beszélgetés egy pontján felmutatott egy vagy húsz A4-es lapból álló papírt, amelyen számsorok tucatjai sorjáztak, és azt mondta, így néz ki egy Audi-munkás egyéves munkaidő-elszámolása. Ember legyen a talpán, aki ezen számítógép nélkül kiigazodik.

A komplikáció abból fakad, hogy munkaidőkeret és munkaidő elszámolási időszak esetén a dolgozó teljesen egyenlőtlen munkarendben dolgozik akár egy éven keresztül (ezt nyújtja a módosítás most három évre). Van, amikor többet, és van, amikor kevesebbet, így a dolgozó munkával töltött idejét már tényleg csak egy algoritmus tudja pontosan kiszámolni, az pedig kérdés, hogy ebből mennyit ért meg a dolgozó.

"2012 óta van a vállalatnál elszámolási időszak, most kezdik érteni az emberek” - mondta Háromi. Szlávik István, a kecskeméti Mercedes-üzem Vasas Szakszervezetének egyik vezetője azt mondta, náluk is van lehetőség a munkaidőkeret szerinti elszámolásra, bár a gyárvezetés egyelőre még nem alkalmazta.

“Óriási kérdőjelek vannak az emberekben, félnek tőle, mert nem ismerik” - mondta Szlávik. Egyszerűen nem tudják megkülönböztetni a különböző elszámolási módokat. “Ők hónapról hónapra élnek” - mondta.

Háromi László azt is hangsúlyozta, ha a munkáltató elszámolási időszak alapján számolja a túlórát, még az is elképzelhető, hogy a dolgozók soha nem kapják meg a pénzüket, főleg ha három év az elszámolás alapja. Ennyi idő alatt ugyanis a munkaadó tud addig játszani a ledolgozott és nem ledolgozott órákkal, hogy a végén pont ne kelljen fizetnie. A klasszikus túlórázásnál ilyen nincs, azt minden hónapban bérszámfejtik.

Addig dolgoznak, míg betegek nem lesznek, így másoknak kell majd többet dolgozni helyettük

Háromi szerint az Audinál nem volt jellemző, hogy kihasználták az eddigi maximum 300 órás túlórakeretet, a 13 ezer munkavállalóból alig páran közelítették meg a maximumot. Túlórázni azonban túlóráztak, ezt a kollektív szerződésben szabályozták is a munkaadóval, ezért volt lehetséges a gyárban az akár 300 évi túlóra is.

Szlávik azt mondta, náluk Kecskeméten 70 százalék felett van túlórások száma,

és vannak köztük olyanok, akik még a törvényileg megengedett maximumnál is többet akarnak dolgozni.

Erre azonban nem volt lehetőségük.

Más szakszervezeti vezetők is beszámoltak róla, hogy a legnagyobb meglepetésükre vannak olyan munkavállalók, akik többet akarnak dolgozni az évi 300 óra plusznál.

Szerintük ez komoly gond, még akkor is, ha csak a munkavállalók egy elenyésző kisebbségéről van szó, azaz tömegigény semmiképp sincs rá.

Hádinger János, a kecskeméti Mercedes-gyár üzemi tanácsának elnökhelyettese szerint azért érte ez őket meglepetésként, mert ezek a munkavállalók szimplán több munkát kértek, ahelyett, hogy a bérük megemelését kérték volna. “Így azonban a családjuktól és a szabadidejüktől veszik el az időt, ez pedig nem helyes” - mondta Hádinger.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke továbbment, szerint ez egy komoly társadalmi problémát jelez, ami túlmutat a munka világán.

“Az emberek nem fogják fel, hogy nem az az út, hogy a magánéletemből többet adok oda” - mondta. Szerinte a szakszervezetek nem hagyhatják, hogy ezek az emberek önkizsákmányolással jussanak el odáig, hogy a családjukat megfelelően el tudják tartani. “Különben már 50 éves koruk előtt rá fognak zuhanni a szociális ellátórendszerre, annyira leamortizálódnak” - mondta. László szerint részben a munkaerőhiány is ebből fakad: sokan idő előtt kiestek a munkaerőpiacról, mert borzalmas az egészségügyi állapotuk. Ezek az emberek pedig hiányoznak, az ő kieső munkájukat kell most az egészséges munkásoknak elvégeznie, túlórában.

László szerint ez amúgy kevésbé jellemző a nagyvállalatokra, inkább azoknál a cégeknek gyakori - akár a beszállítóknál -, amelyek alapból kisebb bért fizetnek, amit a munkásnak valahogy ki kell pótolnia. Szolnokon találkozott például egy fiatal munkással, aki szintén egy beszállító cégnél dolgozott. “800 óra túlóránál tartott és örült” - mondta (ez csak feketén vagy hamis elszámolással lehetséges egyébként).

Kiss Ambrus, az Új Egyenlőség magazin szerkesztője, a beszélgetés egyik moderátora ezt annyival árnyalta, hogy egy tavalyi felmérés szerint a magyar munkavállalók legnagyobb félelmei közé tartozik, hogy nem tudnak elég időt tölteni a családjukkal a munkaterheik miatt.

Az önkéntesség értelmezhetetlen egy alá-fölérendeltségi viszonyban

A héten a Spar Magyarország és a Tesco is jelezte, hogy nem kívánja alkalmazni áruházaiban a 400 órás túlórakeretet. A beszélgetésen elhangzottak alapján a szakszervezeti vezetők úgy tudják, hogy egyelőre az Audi és a Mercedes sem akarja bevezetni az extra túlórát. Ez azonban szerintük nem jelenti azt, hogy erre később sem kerülhet sor.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta, vele informálisan több cég is közölte, hogy nem fogják a gyakorlatban alkalmazni az új törvényt. Azt azonban nem tudni, hogy ez mennyire általános, Szlávik István például megemlítette, hogy Kecskeméten már van olyan cég, amely elkezdte megkötni a megállapodásokat a munkavállalóival arról, hogy azok akár évi 400 órát is dolgozhassanak pluszban. Van, aki emiatt már fel is mondott.

A kormánypárti képviselők a törvény vitája során többször is hangsúlyozták, hogy 400 órás évi túlórakeret csak önkéntes alapon működhet.

A szakszervezeti vezetők szerint azonban ez egyszerűen értelmezhetetlen.

“Az önkéntesség hogyan lehetséges egy alá-fölérendeltségi viszonyban? A munkaadó nem kéri a túlórát, hanem elrendeli” - mondta Háromi László. Szlávik István ugyanerről beszélt, szerinte alapból senki sem akar túlórázni, helyette haza szeretne menni a napi 8 óra után, főleg, hogy sokan még 1-2 órát utaznak is a munkaidő letelte után.

“Én is dolgoztam a soron három és fél évet, a túlóra soha nem volt önkéntes” - mondta Szlávik.

Szerinte ebben az iparban fontos a darabszám, amely pénzben mérhető. Az emberek félnek attól, hogy nem lesz meg az előírt mennyiség, és emiatt majd kevesebb pénzt vihetnek haza, ezért is meg fogják csinálni a túlórákat. Hádinger János pedig azt mondta, ha az új szabályozás elterjed, a munkaadó a szerint differenciálhat majd, hogy ki vállalja be az extra túlórát, és ki nem. “Aki nem, az mehet” - mondta.

A beszélgetés során az ugyan nem derült ki, melyik gazdasági szereplő kérhette a kormánytól a törvénymódosítást, de a végén Kordásnak volt erre egy megfejtésre:

Orbán Viktor a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy minimum 4 százalékos gazdaságbővülést vár idén. Kordás szerint a jelenlegi, munkerőhiányos állapotban ez csak úgy jön ki, ha a munkások többet fognak dolgozni. Orbán ezt amúgy tagadta a sajtótájékoztatón, azt mondta, a túlóratörvéy semmilyen összefüggésben nincs a munkaerőhiánnyal.

Forrás: 444.hu


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ