Az év vége közeledtével a munkáltatóknak egyre több teendője adódik. Az eredményesen gazdálkodó vállalkozások most veszik számba a munkavállalóknak adható jutalom, bónusz összegét, de akadnak bizonyára olyanok is, akik az utolsó hónapokig kivártak a lakáscélú munkáltatói támogatással. Miután az idei évben változott a béren kívüli juttatásként adható éves keretösszeg, érdemes megvizsgálni a jövőben tervezett ilyen típusú juttatások időzítését is. A munkajog.hu összefoglaló cikkében a fenti döntések ideális meghozatalához kívánnak segítséget nyújtani.

Jutalom, bónusz juttatása során az egyik legfontosabb kérdés, hogy melyik évben kívánjuk kifizetni azokat. Ez nemcsak a társaság likviditása miatt érdekes, hanem az adóterhelés szempontjából is. Abban az esetben ugyanis, ha az adott évi jutalom a következő év január 10-éig kifizetésre kerül, azt még az idei naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Miután az szja adókulcs jövőre 15 százalékra mérséklődik, érdemes lehet várni a számfejtéssel és az utalással.

Nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelem, hanem a béren kívüli juttatások adóterhelését is érinti az adómérték csökkenése. Ekkor a munkáltató számára kedvezőbb, ha az adott juttatást az idei év helyett csak jövő januárjában adja. Ebben az esetben azonban figyelni kell a keretösszeg-túllépésre. Ez év januárjától ugyanis béren kívüli juttatás (Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, Széchenyi-pihenőkártyára utalt támogatás) csak 200 ezer forint éves keretösszegig adható 35,7 százalékos adóteher mellett, az e fölötti rész után már 51,17 százalékos közteherrel kell számolni. Érdemes tehát számításokat végezni az adott évek keretösszegeit illetően, hogy elkerüljük azok túllépését. Ha többet szánunk Szép-kártya támogatásra, az megoldható a 200 ezres keret fölött is, hiszen további 250 ezer forint utalható bármelyik alszámlára ugyanezzel a 35,7 százalékos adóteherrel. Természetesen az előzőekben ismertetett keretösszegeken felül figyelni kell arra is, hogy az adott juttatás ne haladja meg az egyedi értékhatárokat sem.

A béren kívüli juttatások esetében tehát a döntés összetett, a juttatások időzítését nemcsak az adókulcs változása, hanem az adott éves keretösszegek alakulása is befolyásolja. Bizonyára több munkáltató esetében előfordul, hogy adott év gazdálkodása ismeretében dönt arról, hogy a munkavállaló számára lakáscélú támogatást nyújt. Nincs kizárva ugyanis, hogy akár egy összegben, év végén kerüljön sor a támogatás elutalására, ha egyébként az adómentesség feltételei teljesülnek. Nagyon fontos azonban azt tudni, hogy a juttatás nem adható jutalom, bónusz, 13. havi juttatás helyett. Ez utóbbi esetben ugyanis az adóhatóság a nyújtott támogatást nem önálló tevékenységből származó jövedelemként veszi figyelembe, ami a szankciók mellett adóhiányt eredményez.

Forrás: munkajog.hu


Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ