Több, a nyugdíjasok foglalkoztatását ösztönző változás is életbe lép 2019. január 1-től, így kevesebbe kerül majd az öregségi nyugdíjasok foglalkoztatása a munkáltatók számára - mondta az InfoRádiónak Kissné Horváth Marianna, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gazdasági tanácsadója.

  1. január 1-jétől a saját jogon nyugdíjasnak minősülő munkavállaló kikerül a biztosítottak köréből, azaz nem lesz biztosított,

a munkaviszonyból származó jövedelmét nem terhelik az egyéni járulékfizetési kötelezettségek, vagyis a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék

- közölte az InfoRádióval Kissné Horváth Marianna, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gazdasági tanácsadója.

Nyugdíjas munkabéréből csupán a személyi jövedelemadót vonják le

- foglalta össze Kissné.

"Pozitív változás a foglalkoztatók számára, hogy a nyugdíjas munkavállalók munkabére után nem kell megfizetni a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást sem, tehát

a nyugdíjasok alkalmazása 21 százalékkal olcsóbb lesz, a nyugdíjas munkavállalók pedig 14 százalékkal többet vihetnek haza a bruttó munkabérből".

A változások csak a Munka törvénykönyve hatálya alatt foglalkoztatottak esetében érvényesek - hangsúlyozta a szakember.

A keresetkorlátot is érinti egy fontos változás

"Azok, akik a nők 40 éves jogosultsági idejével részesülnek nyugellátásban, a nyugdíj igénylésekor általában még nem érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjtörvény egy olyan korlátozást alkalmaz, hogy mindaddig,

amíg az érintettek nem érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt, keresetkorlát vonatkozik rájuk, vagyis a minimálbér 18-szorosát kereshetik egy évben

úgy, hogy mellette nyugdíjat kapnak.

Amennyiben átlépik ezt az összeget, akkortól az év végéig szünetel a nyugdíjfolyósítás.

Január 1-től életbe lépő változás, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott, 40 év jogosultsággal nyugdíjba vonuló hölgyek esetében a munkaviszony alapján kifizetett bér nem fog beleszámítani a keresetkorlátba, ugyanis nem lesz járulékalap.

Innentől az érintettek bármennyit kereshetnek, a keresetkorlátba a jövedelmük nem számít bele, de ez csak a munkaviszonyra vonatkozik. Ha például valaki felügyelőbizottsági, igazgatósági tiszteletdíjat kap, ami a minimálbér 30 százalékát meghaladja és így járulékalapot képez, az továbbra is beleszámít a keresetkorlátba" - mondta Kissné Horváth Marianna.

Forrás: infostart.hu