Munkáltatóként két alapvető kötelezettségünk van munkaviszonyban: a foglalkoztatás, illetve a munkabér fizetése. Az előbbi teljesítéséhez számos további kötelezettségünknek kell eleget tennünk. Összeszedtük a legfontosabbakat – írja a Piac és Profit.

A munkaviszonyban a feleket terhelő illetve illető jogok és kötelezettségek egymás párjai: tehát az egyik felet terhelő kötelezettség a másik fél joga, és fordítva.

  1. A  munkáltatóként kötelesek vagyunk  a  munkavállalót  a  munkaszerződés  és  a  munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, ez a munkaviszony egyik fő ismérve. Biztosítanunk kell a személyi és tárgyi feltételeket, valamint a folyamatos munkavégzés feltételeit. Amennyiben nem teszünk eleget foglalkoztatási kötelezettségünknek, a munkavállaló jogosult díjazásra, más néven állásidőre. A munkavállalót abból kifolyólag, hogy a munkaadó munkaszervezési, gazdasági, vagy bármilyen másik okból kifolyólag nem tudja foglalkoztatni, kár nem érheti. Amennyiben huzamosabb ideig nem  látjuk  el  munkával  a  munkavállalót,  az  akár  az  azonnali  hatályú felmondást is megalapozhatja a munkavállaló részéről.
  2. Gondoskodnunk kell a munkavégzés  eszközeiről,  illetve minden  olyan  körülményt biztosítanunk kell,  amely  a  munkahelyet  egyáltalán  alkalmassá  teszi  a  munkavégzésre. Nem szabad megfeledkeznünk  a  munka  megszervezésére, irányítására, illetve  a  szükséges  ismeretek  biztosítására  vonatkozó  kötelezettségünkről.
  3. A munkavégzés során aktuálisan felmerülő feladatokról a munkavállalót tájékoztatni kell, ami történhet szóban és írásban is. Az utasítások legyenek világosak, egyértelműek. Jogvita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkavállaló nem hajtotta végre az utasítást. Az utasítások teljesítését, a munkavégzési szabályok betartását  nemcsak jogunk, de kötelességünk is ellenőrizni.
  4. A munkabér-fizetési kötelezettség a munkáltató alapvető kötelezettsége, ennek elmaradása például azonnali hatályú felmondási ok lehet a munkavállaló részéről. A munkabér elemeire és védelmére vonatkozó részletszabályokat az Mt. 136-165. §-ai tartalmazzák.  De emellett kötelesek vagyunk  a  munkavállalónak  azt  a  költségét  megtéríteni,  amely  a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Így például kiküldetés esetén fizetnünk kell  az  utazás  költségeit;  vagy fizetni kell a tandíjat, ha   tanulmányok  folytatására  kötelezzük a dolgozót. Továbbá azt is állnunk kell, ha a munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges eszközt a munkavállalónk saját költségén szerezte be.
  5. Biztosítanunk kell az  egészséget  nem  veszélyeztető  és  biztonságos munkavégzés  követelményeit.  Itt  elsősorban  a  munkavédelmi  normák  betartására  kell gondolnunk,  ilyenek  például  a  munkavédelemről  szóló  1993.  évi  XCIII.  törvény  vagy  a 3/2002.  (II.  8.)  SzCsM-EüM  együttes  rendelet  a  munkahelyek  munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. Fontos, hogy a munkavállalót nem lehet olyan munkára igénybe venni, amelyet fizikai korlátai miatt nem képes elvégezni. Tehát mondjuk a 40 kilós titkárnőt nem lehet egy vagon kirakodásához vezényelni, mert arra nyilvánvalóan képtelen. (A munkavédelem alapszabályairól itt olvashat részletesebben.)
  6. Ingyenes juttatásként kell  biztosítanunk  a munkavállaló  munkaköri  alkalmassági vizsgálatát; az  erre  irányuló  kötelezettség  részletes  szabályai  elsősorban  ugyancsak   a munkavédelmi jogszabályokban találhatók ( 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről).
  7. Megváltozott munkaképességű személy  foglalkoztatása  során  gondoskodnunk kell  az  ésszerű  alkalmazkodás  feltételeiről.  A  fogyatékos személyek  jogairól  és  esélyegyenlőségük  biztosításáról  szóló 1998.évi XXVI.  törvény  is  előírja,  hogy  a foglalkoztatást  biztosító  munkáltató  köteles  biztosítani  a  munkavégzéshez  szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását;  az  átalakítással  kapcsolatos  költségek  fedezésére  egyébként  a központi költségvetésből támogatás igényelhető. A  munkavállalót  csak  olyan  munkára  lehet  alkalmazni,  amely  testi  alkatára  vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat.

Forrás: Piac és Profit