Arányaiban az elmúlt időszakra jellemző, hogy a munkavállalók egyre több szabadságot tudnak és akarnak kivenni. A kivett napok száma az elmúlt évekhez képest lényegesen nőtt - írja a hirado.hu. Ez azt jelenti, hogy korábbi, átlagosan 7-8 nap helyett nem ritkán 10-14 munkanapot - azaz 2, vagy 2,5 hét szabadságot - vesznek kik egyhuzamban.

 A kivett szabadnapok száma az elmúlt évekhez képest lényegesen nőtt. Szakértők szerint ezt a trendet a vállalatoknak is érdekében állhat támogatni.

 Greguss Csaba, HR-szakértő szerint főként nyáron, év végén a két ünnep között, illetve a hosszú hétvégék környékén vesszük ki a legtöbb szabadságot. A szakember kiemelte: "egyre gyakoribb az, hogy hosszabb időszakokra megyünk el pihenni". Jellemzően azért, mert egy hét alatt még nem tudják kipihenni a fáradalmakat, általában a második héttől tudnak úgy kikapcsolni, hogy az egy valódi regenerációt jelentsen a részükre - idézi a portál Gregusst.

Nem maradhat bent szabadság

A vállalatoknak is érdeke, hogy a munkavállaló felhasználja szabadságkeretét. Az ugyanis jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot - mondta Pentz Edina, az RSM Hungary Zrt. bérszámfejtési üzletágának vezetője.

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy klasszikusan a szabadságot az adott évben ki kell vennie a munkavállalónak, hiszen szüksége van arra, hogy pihenjen, hogy feltöltődjön. Egy munkaügyi ellenőrzésen is komoly kérdés, hogy a munkavállalók kivették-e a szabadságukat.

Tehát most már az a tapasztalat, hogy minden munkavállaló igyekszik kiadni ezeket a napokat, és nem pedig bent tartani, vagy valamilyen más megoldással, úgymond kikerülni ezt a lehetőséget - fogalmazott Pentz Edina.

Baj lehet, ha munkáltató nem partner

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a szabadságkeretből a munkavállaló mindössze 7 munkanapról rendelkezhet szabadon, a többiről a munkáltató dönti el, mikor adja ki azt. Fontos továbbá, hogy a szabadságigényt legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a dolgozónak.

A gyakorlat általában az, hogy a munkavállaló és a munkáltató könnyen megegyezik a szabadnapokról

- mondta Greguss Csaba.

Azonban egyes vállalatoknál lehetnek olyan gazdasági érdekek, olyan iparágakra jellemző csúcsidőszakok, amikor a munkavállalót nem engedik el pihenni. "Ez a beosztott lojalitását is befolyásolhatja" - emeli ki a szakértő.

Itt a munkavállalói bizalom meginoghat, illetve adott esetben ez egy későbbi felmondáshoz is vezethet. A munkavállalók szeretnek szabadon dönteni arról, hogy mikor veszik ki a szabadságukat. Ezzel kapcsolatban talán a legjobb tipp, hogy már az év elején tervezzük meg a saját szabadságunkat, és lehetőség szerint minél hamarabb hagyassuk jóvá a munkáltatóval - mondta a HR szakértő.

A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a következő évre csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihető át, ráadásul az sem automatikusan. Erről a feleknek külön meg kell állapodniuk. Ugyanakkor Pentz Edina szerint vannak speciális esetek: az egyik az, ha a munkaviszony október 1-én vagy azt követően kezdődik.

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció