Arányaiban az elmúlt időszakra jellemző, hogy a munkavállalók egyre több szabadságot tudnak és akarnak kivenni. A kivett napok száma az elmúlt évekhez képest lényegesen nőtt - írja a hirado.hu. Ez azt jelenti, hogy korábbi, átlagosan 7-8 nap helyett nem ritkán 10-14 munkanapot - azaz 2, vagy 2,5 hét szabadságot - vesznek kik egyhuzamban.
A kivett szabadnapok száma az elmúlt évekhez képest lényegesen nőtt. Szakértők szerint ezt a trendet a vállalatoknak is érdekében állhat támogatni.
Greguss Csaba, HR-szakértő szerint főként nyáron, év végén a két ünnep között, illetve a hosszú hétvégék környékén vesszük ki a legtöbb szabadságot. A szakember kiemelte: "egyre gyakoribb az, hogy hosszabb időszakokra megyünk el pihenni". Jellemzően azért, mert egy hét alatt még nem tudják kipihenni a fáradalmakat, általában a második héttől tudnak úgy kikapcsolni, hogy az egy valódi regenerációt jelentsen a részükre - idézi a portál Gregusst.
Nem maradhat bent szabadság
A vállalatoknak is érdeke, hogy a munkavállaló felhasználja szabadságkeretét. Az ugyanis jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot - mondta Pentz Edina, az RSM Hungary Zrt. bérszámfejtési üzletágának vezetője.
A Munka Törvénykönyve előírja, hogy klasszikusan a szabadságot az adott évben ki kell vennie a munkavállalónak, hiszen szüksége van arra, hogy pihenjen, hogy feltöltődjön. Egy munkaügyi ellenőrzésen is komoly kérdés, hogy a munkavállalók kivették-e a szabadságukat.
Tehát most már az a tapasztalat, hogy minden munkavállaló igyekszik kiadni ezeket a napokat, és nem pedig bent tartani, vagy valamilyen más megoldással, úgymond kikerülni ezt a lehetőséget - fogalmazott Pentz Edina.
Baj lehet, ha munkáltató nem partner
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a szabadságkeretből a munkavállaló mindössze 7 munkanapról rendelkezhet szabadon, a többiről a munkáltató dönti el, mikor adja ki azt. Fontos továbbá, hogy a szabadságigényt legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a dolgozónak.
A gyakorlat általában az, hogy a munkavállaló és a munkáltató könnyen megegyezik a szabadnapokról
- mondta Greguss Csaba.
Azonban egyes vállalatoknál lehetnek olyan gazdasági érdekek, olyan iparágakra jellemző csúcsidőszakok, amikor a munkavállalót nem engedik el pihenni. "Ez a beosztott lojalitását is befolyásolhatja" - emeli ki a szakértő.
Itt a munkavállalói bizalom meginoghat, illetve adott esetben ez egy későbbi felmondáshoz is vezethet. A munkavállalók szeretnek szabadon dönteni arról, hogy mikor veszik ki a szabadságukat. Ezzel kapcsolatban talán a legjobb tipp, hogy már az év elején tervezzük meg a saját szabadságunkat, és lehetőség szerint minél hamarabb hagyassuk jóvá a munkáltatóval - mondta a HR szakértő.
A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a következő évre csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihető át, ráadásul az sem automatikusan. Erről a feleknek külön meg kell állapodniuk. Ugyanakkor Pentz Edina szerint vannak speciális esetek: az egyik az, ha a munkaviszony október 1-én vagy azt követően kezdődik.
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
