A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető a közalkalmazott rendkívüli lemondásával, ha ezt a másik fél valamely kirívóan súlyos magatartása megalapozza. A rendkívüli lemondás azonban alapos indokoláshoz és szigorú törvényi határidőkhöz kötött – írja az ado.hu.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) önálló jogintézményként tárgyalja a közalkalmazott, illetve a munkáltató által gyakorolható szankciós jellegű, azonnali hatályú, indokoláshoz kötött jogviszony-megszüntetést. Azonban a két jogintézmény – a rendkívüli lemondás és a rendkívüli felmentés – gyakorlásának feltételei azonosak, és azok tartalmilag megegyeznek a versenyszférában ismert szankciós jellegű azonnali hatályú felmondás feltételeivel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. §].

A rendkívüli lemondás lehetséges indoka

A rendkívüli lemondást a közalkalmazott minden esetben indokolni köteles.

A lehetséges indokok tekintetében a Kjt. két esetkört határoz meg. Az elsőben a jogviszony megszüntetésére azért kerül sor, mert a másik fél

  1. a) a közalkalmazotti jogviszonyból származó
  2. b) lényeges kötelezettségét,
  3. c) szándékosan vagy súlyos gondatlansággal,
  4. d) jelentős mértékben megszegi.
A megszüntetés indoka ilyen esetben tehát kifejezetten közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettség megszegése, következésképp ez az indok a jogviszonyon kívüli magatartások esetében nem alkalmazható.

A megszegett kötelezettségnek lényegesnek kell lennie; a közalkalmazotti jogviszonyból a feleket terhelő lényeges kötelezettségeket különösen a munkajogi alapelvek, a kinevezésből eredő és a törvényben meghatározott egyéb alapvető kötelezettségek (Mt. 51–52. §) határozzák meg. Nem minősül például lényeges kötelezettségnek az, ha a munkáltató a rendkívüli munkaidőt a belső szabályzatától eltérően nem írásban, hanem szóban rendeli el.

A kötelezettségszegésnek jelentősnek is kell lennie. A csekély mértékű kötelezettségszegés rendkívüli lemondás alapjául nem szolgálhat. A legtipikusabb, rendkívüli lemondásra okot adó magatartás az illetmény kifizetésének elmulasztása, vagy többszöri, jelentős késedelme. Ugyanígy a munkáltató fő kötelezettségei közé tartozik, hogy a közalkalmazottat munkával ellássa, és a munkavégzés feltételeit megfelelően biztosítsa. Ha ennek huzamosabb ideig nem tesz eleget, a közalkalmazott jogszerűen él rendkívüli lemondással. Ugyanakkor nem áll meg a rendkívüli lemondás, ha a munkáltató csupán rövid ideig (pl. néhány napig) mulasztja el e kötelezettségét. A közalkalmazott rendkívüli lemondását megalapozhatja az is, ha a munkáltató jogellenesen, egyoldalúan módosítja kinevezését, vagy a tartalmában egyoldalú kinevezés-módosításról szóló, és heteken át fenntartott döntés alapján foglalkoztatja a közalkalmazottat.

A közalkalmazottaknak azonban figyelemmel kell lennie arra, hogy önmagában sem a közalkalmazotti jogviszony módosítására, sem pedig a közös megegyezéssel történő megszüntetésére tett munkáltatói ajánlat nem tekinthető olyan indoknak, amely a rendkívüli lemondást megalapozná.

E munkáltatói ajánlattételek nem teremtenek a közalkalmazott számára kényszerhelyzetet, mivel azok elfogadása nem kötelező. A munkaköri leírás megváltoztatása sem ad alapot önmagában a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondással történő megszüntetésére. Ha azonban ez a kinevezés módosítását is eredményezi, annak ténybeli alapjai folytán vizsgálni kell, hogy a jogellenes módosítás, mint a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség szándékos megszegése megfelel-e a törvényben megjelölt feltételeknek.

A rendkívüli lemondás második esete akkor áll be, ha a másik fél egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A másik fél magatartása ilyenkor nem a jogviszonyából eredő kötelezettségszegés, és még csak nem is feltétlenül áll összefüggésben a közalkalmazotti jogviszonnyal sem, lehet attól teljesen független magatartás is, de abból elfogadhatóan arra lehet következtetni, hogy a jogviszony fenntartására nincs lehetősége a másik félnek.

A rendkívüli lemondásra vonatkozó határidők

A rendkívüli lemondás jogának gyakorlására jogvesztő határidők állnak rendelkezésre.

A közalkalmazottnak tizenöt napos szubjektív határideje van arra, hogy döntsön, akar-e élni a jogviszony megszüntetésének e módjával. A szubjektív határidő akkor kezdődik, amikor a közalkalmazott hivatalosan tudomást szerez mindazon tényekről és körülményekről, amelyek ismeretében megalapozottan dönthet arról, akar-e élni a rendkívüli lemondással. A hallomásból, pletykából történő értesülés, vagy épp a gyanú nem minősül tudomásszerzésnek.

A jog gyakorlását a fenti szubjektív határidő mellett objektív határidő is korlátozza. Ez utóbbi egy év, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévülése. Az objektív határidő nem hosszabbítható meg, annak eltelte után rendkívüli lemondással már nem lehet élni, még akkor sem, ha a szubjektív határidő egyébként nem telt el.

Folytatólagosan tanúsított magatartás esetén a szubjektív és az objektív határidő is akkor kezdődik, amikor a magatartás véget ér. Így például, az illetmény késedelmes kifizetésére alapított rendkívüli lemondás esetén a határidők az illetmény kifizetésétől számítódnak.

A rendkívüli lemondás jogkövetkezményei

A közalkalmazott rendkívüli lemondása esetén a jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni [Kjt. 29. § (3) bekezdés].

A közalkalmazott rendkívüli lemondása esetén a munkáltató köteles kifizetni részére

  1. a) a felmentés esetén rá irányadó felmentési időre járó díjat, és
  2. b) a végkielégítés összegét, ha a jogviszony időtartama alapján arra a közalkalmazott jogosult lenne.

A rendkívüli lemondás jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében a közalkalmazott a nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül keresetet nyújthat be az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz.

Forrás: ado.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció