A munkavállalók Alaptörvény által biztosított, alapvető joga a sztrájkhoz való jog, végső soron ehhez az eszközhöz folyamodhatnak, hogy gazdasági és szociális érdekeik érvényesülését biztosítsák. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy e jog feltétlen lenne, ahhoz, hogy a munkavállalók munkabeszüntetése jogszerűnek minősüljön számos jogszabály által meghatározott körülménynek teljesülnie kell – írja az ado.hu.

A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül munkaviszonyból származó kötelezettség megszegésének, a részvétellel kapcsolatban a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezmény nem alkalmazható [a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájktv.) 6. § (1) bekezdés].

Így például a sztrájkban való részvételére tekintettel nem vonható meg a munkavállalótól az egyébként őt megillető cafeteria juttatás, nem szabható ki fegyelmi szankció, a részvétel nem szolgálhat felmondás alapjául stb. Ha azonban a munkáltató munkavállalói jogszerűtlen sztrájkban vesznek részt, a munkavégzést anélkül szüntetik be, hogy a törvény garanciális feltételei teljesülnének, a munkavállalókkal szemben – természetesen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) által meghatározott keretek között – szabadon alkalmazhatók retorziók, a munkavégzési kötelezettség teljesítésének megtagadása miatt szélsőséges esetekben akár a munkaviszony is megszüntethető.  

A munkáltató számára kedvező körülmény, hogy

a sztrájk kihirdetése előtt az annak alapjául szolgáló vitatott kérdést illetően a feleknek egy legalább 7 napig kell egyeztetniük.

Jogszerű sztrájkra csak akkor kerülhet sor, ha az előzetes egyeztetés kudarcba fullad, a felek nem tudnak a munkavállalók követeléseit illetően megegyezni [a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájktv.) 2. § (1) bekezdés a) pont]. Természetesen a felek egyeztetése 7 napnál tovább is tarthat, a munkavállalók azonban már a hetedik nap után hirdethetnek munkabeszüntetést. Az egyeztetések ideje alatt egy alkalommal figyelmeztető jellegű munkabeszüntetésre is sor kerülhet, ennek tartama azonban nem haladhatja meg a 2 órát [Sztrájktv. 2. § (3) bekezdés]. Nem jó munkáltatói taktika azonban az egyeztető eljárás akadályozása sem, mivel a kihirdetett sztrájk akkor is jogszerűnek minősül, ha az egyeztetés nem a munkavállalóknak felróható okból hiúsul meg [Sztrájktv. 2. § (1) bekezdés b) pont].

Fontos továbbá az is, hogy

lévén a sztrájkhoz való jog egy kollektív alapjog, azt egyetlen munkavállaló önmagában nem gyakorolhatja.

Jogszerű sztrájkról ennek megfelelően csupán akkor beszélhetünk, ha a munkabeszüntetésben legalább 2 munkavállaló vesz részt. Ha a munkavégzést csupán egy munkavállaló tagadja meg, a sztrájkra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, a munkavállalóval szemben a munka megtagadására tekintettel hátrányos jogkövetkezmények alkalmazhatók.

Azon munkáltatók esetében, akik a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet folytatnak , így például

a közforgalmú közlekedés, távközlés, áram-, víz-, gáz-, egyéb energiaszolgáltatás területén szolgáltatnak, egy esetleges sztrájk során is biztosítani kell a még elégséges szolgáltatás teljesítését

[Sztrájktv. 4. § (2) bekezdés]. A sztrájkban csupán annyi munkavállaló vehet részt, amennyi hiánya esetén még biztosítható a munkáltató által nyújtott szolgáltatás minimuma.

A fentieken túl nem tartható jogszerű sztrájk abban az esetben sem, ha az olyan egyedi munkáltatói intézkedés, illetve döntés ellen irányul, mely megváltoztatása bírósági hatáskörbe tartozik [Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés c) pont].

A munkavállalók tehát többek közt nem szüntethetik be munkavégzésüket szakszervezeti tisztviselőjük munkaviszonyának munkáltatói megszüntetése ellen való tiltakozásképp.

A munkavállaló számára a jogellenes sztrájk indikátora lehet, ha a döntés megváltoztatása iránt már meg is indult a bírósági eljárás, és a munkavállalók egyetértésük jeleként hirdetnek munkabeszüntetést.

Nincs lehetőségük a munkavállalóknak jogszerű sztrájkra kollektív szerződésbe foglalt megállapodás megváltoztatásának érdekében addig, míg a kollektív szerződés hatályos [Sztrájktv. 3. § (2) bekezdés]. A munkavállalóknak a kollektív szerződés tartalmát illetően a szakszervezeti tisztviselők útján, a kollektív szerződés megkötését megelőző egyeztetések során van lehetősége véleményt nyilvánítani. Az egyezetések lezárása után hatályba lépett, mindkét fél által elfogadott kollektív szerződésben foglaltak sztrájk által történő támadása nem megengedett.

A kollektív szerződés megkötését megelőzően azonban nem jogszerűtlen sztrájkot hirdetni, a szakszervezet ezáltal is demonstrálhatja lobbierejét.

Amennyiben a munkáltató úgy látja, hogy a nála folyó sztrájk a fentiek alapján jogellenes, lehetősége van e tény megállapításának érdekében a székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulni [Sztrájktv. 5. § (1) bekezdés]. A bíróság a jogellenesség kérdésében 5 munkanapon belül határoz, a döntés ellen 5 munkanapon belül lehet fellebbezést benyújtani, ebben az esetben a másodfokú bíróság is 5 napon belül határoz [Sztrájktv. 5. § (2) bekezdés].

A munkáltató önhatalmúlag nem jelentheti ki, hogy a munkavállalói által folytatott munkabeszüntetés jogellenes sztrájknak minősül, ahhoz, hogy a jogellenes sztrájkban résztvevőkkel szemben jogszerűen hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazhasson, bírósági ítéletre van szükség.

Forrás: ado.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ