A közalkalmazottakat számos pótszabadság illetheti meg attól függően, mely ágazatban, milyen munkakörben dolgoznak. Ebben a rendszerben nem könnyű eligazodni, már csak azért sem, mert míg egyes pótszabadságok kizárják egymást, mások együtt is megillethetik a közalkalmazottat – írja az ado.hu.
A pótszabadságok rendszerét a közalkalmazotti jogviszonyban a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályai együttesen alakítják ki, s mindkettő biztosít pótszabadságokat a közalkalmazottaknak.
A pótszabadságok – az alapszabadsággal együtt – azzal arányosan illetik meg a közalkalmazottat, hogy közalkalmazotti jogviszonya a tárgyévben mikor kezdődött, illetve végződött. Az időarányosításban nem kap szerepet, hogy a pótszabadságra jogosító feltétel mikor következett be az év során. Például,
ha a közalkalmazott gyermeke 2017. december 31-én születik, neki a gyermek utáni pótszabadság 2017-ben is jár.
Hasonló módon, ha a pótszabadságra jogosító feltétel megszűnik, akkor a pótszabadság a feltétel megszűnésének évében még megilleti a közalkalmazottat, de ebben az esztendőben utoljára.
A Kjt. által biztosított pótszabadságok
Fizetési fokozat alapján – az 1. fizetési fokozat kivételével – a közalkalmazottnak fizetési fokozatával egyenlő számú, azaz 0–17 munkanap pótszabadság jár. Vezető beosztás alapján a magasabb vezetői megbízatású közalkalmazottat 10 munkanap, a vezető megbízásút 5 munkanap pótszabadság illeti meg.
Munkakörre tekintettel 25 munkanap pótszabadság illeti meg a közalkalmazottat, ha a törvényben meghatározott munkáltatónál és munkakörökben dolgozik. E pótszabadság sajátossága, hogy abból 15 munkanapot a munkáltató meghatározott típusú feladatok ellátására igénybe vehet – azaz nem köteles kiadni.
A munkakörre tekintettel járó pótszabadság feltételeit az alábbi táblázat összegzi:
Foglalkoztató intézmény jellege |
Pótszabadságra jogosító munkakör |
a bölcsődék, mini bölcsődék, a nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények, a felsőfokú oktatás keretében működő intézmények, az egészségügyi ágazatban működő intézmények |
nevelő, nevelő-oktató, oktató munka, pedagógiai szakszolgálati tevékenység |
gyermekvédelmi szakellátási intézmények, javítóintézetek |
jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakör |
bölcsődék, mini bölcsődék |
jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakör |
Végrehajtási rendelet határozza meg az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét; ilyen rendelkezést tartalmaz például a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) kormányrendelet 8. paragrafusa.
Az egészségkárosító kockázatokra tekintettel 5 – ha ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, 10 – munkanap pótszabadság illeti meg a közalkalmazottat,
- a) aki föld alatt állandó jelleggel dolgozik,
- b) aki az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát tölt el, vagy
- c) akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak (függetlenül az ott eltöltött napi munkaidőtől), feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.
A pótszabadságok együttes igénybe vétele
A pótszabadságok általában egymás mellett vehetők igénybe, azaz több jogcímen is jogosult lehet a közalkalmazott pótszabadságra [Kjt. 58. § (1) bekezdés], amelyek így a szabadságának mértékét együttesen növelik; egyes esetekben azonban bizonyos pótszabadságok kizárják a jogosultságot más pótszabadságokra.
Az Mt. által biztosított valamennyi pótszabadság (pl. a szülői pótszabadság) igénybe vehető a Kjt. által biztosított pótszabadságok mellett. Utóbbiak is megillethetik egyszerre a közalkalmazottat, azonban az alábbi három pótszabadságra vonatkozóan a törvény különös szabályokat ír elő.
- a) A fizetési fokozat alapján járó pótszabadság és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű jár. Munkakör alapján járó pótszabadság alatt azonban itt kizárólag a bölcsődékben, mini bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottak pótszabadságára utal a törvény. Ebből nyelvtanilag az következik, hogy minden más munkaköri pótszabadság, amit a Kjt. 57. § (3a) és (4) bekezdése biztosít, együtt vehető igénybe a fizetési fokozat alapján járó pótszabadsággal.
- b) A munkakör alapján járó pótszabadság és a vezető beosztás alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű jár. Maradva a nyelvtani értelmezésnél, mivel a munkakör alapján járó pótszabadság az előző bekezdésben szűkítően lett definiálva, így azon itt is kizárólag a bölcsődékben, mini bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottak pótszabadságát kell érteni. Ebből pedig szintén az következik, hogy minden más munkaköri pótszabadság, amit a Kjt. 57. § (3a) és (4) bekezdése biztosít, együtt vehető igénybe a vezető beosztás alapján járó pótszabadsággal.
Az értelmezéshez hozzátartozik, hogy a jogalkotó feltehető szándéka arra irányult, hogy a munkakör, a fizetési fokozat és a vezető beosztás alapján járó pótszabadságok közül csak a legmagasabb mértékű illesse meg a közalkalmazottat; azonban a Kjt. későbbi módosításai miatt kibővült, munkakör alapján járó pótszabadságokra nem terjesztették ki e rendelkezéseket.
Az összes többi, a Kjt. által biztosított pótszabadság – ha valamennyi feltételük teljesül – egyszerre, egymás mellett is megilleti a közalkalmazottat.
Forrás: ado.hu
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!