A nők kedvezményes nyugdíjának három alapfeltétele van, amelyek közül mindegyiknek teljesülnie kell. Ezek: legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell munkával szerezni, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják az érintett hölgy számára. Továbbá biztosítással járó jogviszonyban nem állhat (azaz lényegében az ezt a napot megelőző napra meg kell szűnnie a munkavégzésre irányuló összes jogviszonyának) - olvasható az elemzésben.

 A legtöbb félreértést az első két feltétel okozza, ugyanis ezeknek együtt kell érvényesülniük. Mindenképpen meg kell szerezni a 40 évi jogosultsági időt, és ezen belül alapesetben meg kell szerezni a 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időt.

Vagyis alapesetben a gyermekneveléssel legfeljebb 8 évi jogosultsági időt lehet szerezni a nők kedvezményes nyugdíjához. Ettől két különleges esetben lehet csak eltérni:

  • ha egy édesanyának (örökbefogadó anyának) súlyosan fogyatékkal élő a gyermeke - ilyen esetben nem csak 8, hanem 10 év vehető figyelembe szolgálati időként, ha e gyermekére tekintettel ápolási díjat kapott. Vagyis az ilyen anyának nem 32 évet, hanem "csak" 30 évet kell keresőtevékenységgel szereznie.
  • ha egy anya a saját háztartásában legalább öt gyermeket nevelt föl, akkor szintén csökken a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő hosszát illető elvárás. Öt gyermek esetén egy évvel, azaz 31 évre, 6 gyermek esetén 2 évvel, azaz 30 évre csökken a keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati idő követelménye. Tehát az érintettnek még egyel több gyermeke van, az újabb plusz egy évvel csökkenti az elvárt időtartamot.
  • ha esetleg a sokgyermekes családanya valamelyik gyermeke súlyosan fogyatékkal élő lenne, akkor a két szabály együttes alkalmazásával elérjük az abszolút minimum követelményt a keresőtevékenységgel szerzendő szolgálati idő tekintetében, ami 23 év.

Szolgálati idő és jogosultsági idő összevetése

Szolgálati időt csak akkor szerzünk, ha TB biztosítási jogviszonyban álltunk és az e jogviszony révén szerzett keresetünkre, jövedelmünkre vagy ellátásunkra előírt mindenkori nyugdíjjárulékot levonták tőlünk vagy ez alól jogszabály mentességet biztosított - figyelmeztet Farkas András.

Ugyanakkor a szolgálati idő nem azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmával, miután a jogosultsági időre szigorúbb szabályozás vonatkozik (vagyis nem minden szolgálati idő számítható be a jogosultsági idő tartamába).

A hölgyek kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időbe beleszámít:

  • elsősorban a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony révén szerzett szolgálati idő,
  • a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben (ideértve a méltányossági gyermekgondozási segélyt is), gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. A gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel például egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával fizetési nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama alatt szerzett szolgálati idő.

Figyelembe NEM vehető szolgálati idő

Nem számítható bele a jogosultsági időbe a tanulmányi idő - sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor.

Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként.

Szintén nem ismerhető el:

  • a munkanélküli/álláskeresési ellátás folyósításának tartama,
  • a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama,
  • a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama,
  • a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő,
  • a passzív (a TB biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított) táppénzen töltött idő,
  • az 1998. január 1-jét megelőzően - nem gyermekgondozás vagy gyermekápolás miatt igénybe vett - fizetés nélküli szabadság egyébként szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

Vannak kivételek

Van néhány olyan speciális tétel, amelyek beszámíthatók a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időbe. Egyebek közt:

  • a prémiumévek programban való részvétel időtartama (függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem),
  • az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
  • az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
  • a gyermekgondozási segély folyósítása alatti engedélyezett munkavégzés időtartama,
  • ha kedvezményes nyugdíjat kérelmező hölgy elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme az adott időszakban a mindenkori minimálbérnél kevesebb volt, akkor a biztosítási időnek nem csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe, mint a nyugdíjszámítás során, hanem a teljes időtartam.

Forrás: napi.hu

Hozzászólok a Facebookon

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ