Ritkán, de előfordul olyan eset, hogy a munkavállaló egyszerre csak szó nélkül eltűnik: nem jelenik meg a munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben munkahelyén, távolmaradását nem j jelzi a munkáltató felé és a továbbiakban sem ad semmilyen életjelet magáról – írja a munkajog.hu.
Amennyiben e mögött a munkaviszony megszüntetésének munkavállalói szándéka áll, a munkavállaló jogellenesen jár el, hiszen a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatot ő is köteles írásba foglalni. Az írásbafoglalás elmaradása miatti érvénytelenség ugyanakkor orvoslódik, ha a felek a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szándékuknak megfelelően cselekedtek.
Például a szóbeli munkavállalói felmondást a munkáltató szóban elfogadja, és a felek a munkaviszonyt ennek megfelelően felszámolják. Sokszor előfordul, hogy az alakilag jogszerűen megszüntetett munkaviszony mellett a munkavállaló a felmondási időt már nem kívánja ledolgozni, és nem jelentkezik többet munkavégzésre. A felmondási idő le nem töltése, hacsak a munkavállaló nem igazolja megfelelően távolmaradását, szintén jogellenes munkaviszony megszüntetésnek minősül, és a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az ezzel kapcsolatos jogkövetkezményeket munkaügyi bíróság előtt érvényesítse.
Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjat köteles megfizetni. Ez, hacsak kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása hosszabb felmondási időről nem rendelkezik, 30 nap, illetve határozott idejű munkaviszony esetén a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb 3 havi távolléti díjnak megfelelő összeg. Ezen felül a munkáltató követelheti további kárát, de ezek együttes összege nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának megfelelő összeget.
A jogellenes munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatban a munkáltatónak például akkor merül fel kára, ha egy kulcspozíciójú munkavállalója tűnt el szó nélkül, akinek helyettesítéséről nehéz volt gondoskodni, vagy munkavégzésre átadott értékes tárgyakmaradtak a munkavállalónál, például laptop, mobiltelefon. A perben a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a munkavállaló jogellenesen, írásbeli jognyilatkozat nélkül szüntette mega munkaviszonyt, amelynek eredményessége esetén a munkáltató átalánykár iránti igénye megalapozott. A felmondási időre járó összegen felüli kár, valamint annak jogellenes felmondással fennálló okozati összefüggésetekintetében is a munkáltatón van a bizonyítási kötelezettség és teher.
Ha a munkáltató a munkaügyi per időtartamára, költségvonzatára és az érvényesíthető igény összegszerűségére figyelemmel úgy ítéli meg, hogy nem éri meg a munkavállalói jogellenes munkaviszony megszüntetés miatt pert indítani, akkor választhatja azt is, hogy ő maga szünteti meg a kámforként eltűnő munkavállaló munkaviszonyát. A munkavállaló ugyanis egyik legfontosabb, a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét szegi meg távolmaradásával, valamint az erről való tájékoztatás elmulasztásával együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének sem tesz eleget. A konkrét eset összes körülményétől függ, hogy ez olyan mértékűszándékos, vagy súlyos gondatlan kötelezettségszegésnek minősül-e, amely az azonnali hatályú felmondást is megalapozza. Akár egy napos hiányzás is megalapozhatja ezt a szigorú szankciót, ha a munkavállaló nélkül például nem, vagy a helyettesítés nehézkes megoldása miatt csak jelentős késedelemmel indulhat be a gyártás. Azonban mielőtt a munkáltató a munkaviszony megszüntetéséről döntene, mindenképpen tanácsos megpróbálni felvenni a kapcsolatot a munkavállalóval, akár telefonon, sms-ben, facebookon, hiszen az is lehet, hogy a munkavállalónak jogszerű indoka van a távollétre, és a munkáltatót akadályoztatása miatt nem tudta még tájékoztatni, mert pl. autóbalesetet szenvedett és egy kórház intenzív osztályán fekszik. Az elhamarkodott munkáltatói döntésektől tehát mindenkit óvva intünk.
A munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatot és a munkaviszony megszűnésével összefüggő jogszabályi igazolásokat, az ún. kilépő papírokat az eltűnt munkavállaló esetében postán, tértivevényes küldeményként célszerűmegküldeni a munkavállaló legutolsó bejelentett lakcímére, ugyanis a sikertelen postai kézbesítéshez a törvény kézbesítési vélelmet fűz. Ennek megfelelően, amennyiben a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat kézbesítése azért sikertelen, mert a munkavállaló vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a bejelentett címen a munkavállaló ismeretlen vagy elköltözött, a jognyilatkozatot a kézbesítés megkísérlésének napján, minden más esetben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
Forrás: munkajog.hu
