Az idei évben sokszor örülhetünk a munkaszüneti napok kapcsán négynapos hétvégének. Az alábbiakban áttekintjük a munkanap áthelyezések jelentette főbb munkajogi kérdéseket – írja az ado.hu.

A munkanap áthelyezés lényege, hogy ha egy munkaszüneti nap keddre, vagy csütörtökre esik, akkor egy miniszteri rendelet a hétvége és a munkaszüneti nap közé eső munkanapot pihenőnappá nyilvánítja. Ezért cserébe pedig az azonos hónapra eső egyik szombat viszont munkanap lesz. Így lett például 2018-ban március 16. péntek pihenőnap, március 10. szombat viszont munkanap.

A munkaszüneti napok körüli munkarendet minden évben egy rendelet, 2018-ban a 2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 9/2017. (V. 19.) NGM rendelet határozza meg. A rendelet szerinti munkarend minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra terjed ki.

Ebből az is következik, hogy a munkanap áthelyezések nem feltétlenül és nem minden munkavállalóra kötelezőek, csak az általános munkarendben foglalkoztatottakra. A Munka Törvénykönyve szerint az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkáltató heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be a munkaidőt. Világos, hogy a csütörtökre és keddre eső munkaszüneti nap miatti munkanap áthelyezések csak annak a munkavállalónak a szempontjából bírnak jelentőséggel, aki amúgy hétvégén pihen. Aki tehát nem a hagyományos, 5+2-es munkarendben dolgozik, arra a rendelet hatálya nem is terjed ki.

Ez egyben megadja a választ arra a kérdésre is, hogy hogyan tud az egyébként általános munkarendben foglalkoztató munkáltató eltérni a rendelet szerinti munkanap áthelyezésektől. Mivel az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje a rendeletben foglaltaktól eltérően is meghatározható, a teendő csak annyi, hogy a munkanap áthelyezéssel érintett hónapban a munkáltató ne az általános munkarendben foglalkoztasson. A munkaidő-beosztást a munkáltató határozhatja meg, és természetesen jogában áll a korábban alkalmazott beosztást módosítani is. Például, a munkáltató 2018. március hónapra egyhavi munkaidőkeretet rendel el. Az általános munkarendtől való eltérés adott esetben semmi egyébben nem fog jelentkezni, mint hogy a munkáltató egy másik szombati napot jelöljön ki munkanapnak, vagy munkaidőt osszon be március 16-ára, péntekre is. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a munkaidő-beosztást a munkavállalóval – főszabály szerint – legalább egy héttel korábban, egy hét vonatkozásában kell közölni. Úgyszintén a helyben szokásos módon előre közölni kell a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját is.

Ha a munkanap áthelyezéssel érintett héten hat munkanap van, akkor problémát okozhat az egy hétre beosztható munkaidő mértékére vonatkozó szabályok értelmezése. Főszabály szerint ugyanis egy héten – rendkívüli munkaidővel együtt – legfeljebb 48 órát lehet dolgozni. Egy általános teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló esetén a szombati munkanappal érintett héten már a beosztás szerint is 48 óra a teljesítendő munkaidő, elvileg tehát e heteken nem lehetne rendkívüli munkaidőt elrendelni. A törvény azonban megengedi, hogy a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a rendelet szerinti munkarendet alkalmazó munkáltatóknál a heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályoktól eltekintsünk. Ezért akár mind a hat munkanapon teljesíthető a napi maximális, 12 órás munkaidő, így szabályosan (munkaidőkeret nélkül is) elrendelhető e hetekre 6x12 óra, azaz 72 óra munkaidő.

Kérdésként merülhet fel, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a munkaviszony a munkanap áthelyezéssel érintett két nap között szűnik meg. Például, a próbaidejét töltő munkavállaló március 10-én szombaton dolgozott, ám a rá következő hétfőn munkáltatója azonnali hatállyal felmondja a munkaviszonyát, mielőtt a március 16-i plusz pihenőnapját kiélvezte volna. Véleményem szerint ilyenkor abból kell kiindulni, hogy a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet magát az általános munkarendet módosítja. Ezért úgy kell tekinteni, hogy a munkaviszony megszűnése előtt az adott szombati napon a munkavállaló az általános munkarendben dolgozott, a szóban forgó szombati munkavégzésért ezért semmilyen külön díjazás nem illeti meg. Ugyanígy kell eljárni fordított esetben is, azaz akkor, ha a munkavállaló egy hétköznapján pihen, ám a ledolgozandó szombat előtt ér véget a munkaviszonya. Mivel ekkor is az általános munkarendet teljesítette a munkavállaló, nem lehet egy napnyi munkabért levonni a díjazásából.

Forrás: ado.hu

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció